Veszélyben az Európai Unió és Kína közötti megállapodás

Pető Sándor | A Peking és Brüsszel közti szankcióváltás veszélybe sodorhatja a kétoldalú átfogó beruházási megállapodást (CAI), a feszültséget tükrözi, hogy tegnap háromhavi mélyponton zártak a kínai részvényindexek. Decemberben az Európai Tanács sokéves tárgyalás után jutott dűlőre Pekinggel a CAI-ról, amelyet az Európai Bizottság a Kína által valaha kötött legambiciózusabb befektetési megegyezéseként mutat be honlapján. Az Európai Parlamentnek kellene jóváhagynia, a napokban azonban Kína feketelistára helyezte a testület több tagját, válaszul a szankciókra, amelyeket Brüsszel vetett ki kínai hivatalnokokra a muszlim ujgur kisebbség elnyomása miatt (amit Peking tagad). Valdis Dombrovskis, az EU kereskedelmi biztosa sajnálatosnak és elfogadhatatlannak nevezte a kínai választ. „A CAI ratifikálása attól függ, hogyan alakul a helyzet. A jóváhagyó folyamatot nem lehet elválasztani a szélesebb EU–Kína-viszonytól” – idézte tegnap a Financial Times a biztost.

Miközben záporoznak a szankciók, a csípős nyilatkozatok, és sorra hívják be a nagyköveteket, hétfőn megkezdte többnapos európai látogatását Antony Blinken amerikai külügyminiszter, hogy a NATO és az EU vezetőivel találkozzon, és újrarendezze a transzatlanti kapcsolatokat, amelyek a Trump-adminisztráció idején romlottak. Majd az is kiderült: Joe Biden amerikai elnök is csatlakozik az európai uniós állam- és kormányfők ma kezdődő videó-csúcsértekezletéhez. Blinken múlt heti személyes kapcsolatfelvétele kínai csúcsdiplomatákkal csak rontott az amúgy is paprikás kétoldalú viszonyon, és az amerikai–európai közeledés egybeesik a Brüsszel és Kína kapcsolatában bekövetkezett fordulattal.

Kérdés, milyen hőfokig fagynak be a kapcsolatok. A kereskedelem Kínával az EU és főleg Németország egyik fő támasza volt a válság tompításában, miközben az EU és az Egyesült Államok versenytársak a hatalmas kínai piacon, ahol a közvetlen tőkebefektetések (FDI) éves összege már 2019-ben meghaladta az Amerikába áramló összeget. Kína összes FDI-je az unióban elérte a 120 milliárd eurót. Fordított viszonylatban a kumulált összeg 140 milliárd euróra rúg, ami a Európai Bizottság honlapja szerint a lehetőségekhez képest szerény (bár az amerikai beáramlást meghaladja). Kérdéses, milyen messze menne el Brüsszel a kapcsolatok rontásában – elemezte az esélyeket a Politico –, hiszen nagy politikai tőkét fektetett a CAI-ba, és sok EU-politikus idegenkedne a hidegháborús viszonyoktól, amelyektől Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök is óvott. Csakhogy Németországban az ősszel, a franciáknál pedig jövőre választás lesz, ami a külpolitikában is bizonytalanságokat teremt. Az előretörő német Zöldek például eddig kemény vonalat képviseltek Pekinggel és Moszkvával szemben.