Inflációs hullám söpör végig a világon
Több lapáttal rátettek a globális inflációs aggodalmakra a tegnap Ázsiában és Európában publikált adatok. Az amerikai csővezetéket ért kibertámadás nyomán és a mai amerikai inflációs adatok előtt a Wall Streeten már hétfőn zuhantak a részvényárak, főleg a technológiai szektorban, majd ez megismétlődött Európában és Ázsiában, és a világon körbefutva tegnap folytatódott Amerikában. Az emelkedő infláció nem jó ómen a vállalatok nyereségességét és a részvényértékeltségeket tekintve.
Tegnap kiderült: Kínában a nyersanyagárak szárnyalása következtében nekilódult a termelői árindex: áprilisban 6,8 százalékkal emelkedett éves alapon a márciusi 4,4 százalék után. Bár a kínai gazdaság rég lerázta a pandémia okozta gyengeséget, a lakossági kereslet még mindig mérsékelt, és a fogyasztói árak csak 0,9 százalékkal nőttek. A januári 0,3 százalékos esés óta azonban töretlenül emelkedik az infláció, és a magasabb termelői árak előbb-utóbb begyűrűznek a fogyasztói árakba is. A két árindex közti különbség gyors szűkülése hatással lehet az üzleti bizalomra is – írta Hao Zhou, a Commerzbank elemzője. A kínai CSI 300 részvényindex négynapos esés után mégis 0,6 százalékkal feljebb zárt, mivel a termelőiár-emelkedés azt is jelzi, hogy a gazdaság megőrizte lendületét – írta a Reuters. Érkezőben van azonban az az inflációs hullám is, amelyet a globális félvezetőhiány gerjeszt – jegyezte meg Iris Pang, az ING kínai főközgazdásza. A hűtő- és mosógépek, a tévék, laptopok és autók ára már áprilisban emelkedett Kínában, és a csiphiány, amely egyes előrejelzések szerint 2022-ig vagy akár 2023-ig is eltarthat, más termékek árait is felfelé hajthatja – írta jegyzetében.
A tegnap Európában közzétett áradatok is egyértelmű jelzéseket adtak. A német nagykereskedelmi árindex tíz éve nem ugrott akkorát éves alapon, mint áprilisban: az emelkedés üteme a márciusi 4,4 százalékról 7,2-re gyorsult, főképp a nyersanyagárak elszállása miatt. A cseh infláció a márciusi 2,3 százalékról 3,1-re, hét hónapos csúcsra, a jegybanki 1–3 százalékos célsáv fölé lódult, alátámasztva a várakozásokat, hogy a bank már idén elkezdheti rekordalacsony kamatainak emelését. A magyar inflációs ráta eközben 3,7-ről 5,1 százalékra, nyolcéves csúcsra ugrott, bár a maginfláció 3,1 százalékon, kényelmesen a jegybanki 2–4 százalékos célsávon belül maradt. A korábban közzétett lengyel adatok szerint náluk áprilisban 4,3 százalékra szökhetett fel az infláció a márciusi 3,2-ről.
A nagy európai gazdaságok ma szintén emelkedő inflációs számokat jelentenek, és a délután esedékes amerikai adatban is jelentős megugrás várható. Az amerikai inflációs várakozás a már hétfőn közzétett adat szerint áprilisban 3,4 százalékra pörgött fel, ez nyolc éve a legmagasabb adat. Az utóbbi hetekben a Federal Reserve sikerrel mérsékelte a várakozásokat, amelyek szerint eszközvásárlásai mérséklésével már a közeljövőben elkezdheti visszafogni a monetáris enyhítést, ezért nem folytatódott az amerikai állampapírhozamok év eleji emelkedése. Azt, hogy a várhatóan magas áprilisi inflációs adat előtt újabb eladási hullám induljon, előre kivédték a múlt heti kiábrándító munkaerőpiaci adatok. Ezeket azonban sok tényező torzíthatta – írta jegyzetében Jim Reid, a Deutsche Bank fő hitelstratégája. A bank elemzése szerint erről az oldalról is inkább inflációs jelzést ad, hogy a szándékos munkahelyelhagyások aránya az Egyesült Államokban elérte a járvány előtti szintet, ami a munkavállalók erős alkupozícióját jelzi.
