Festménybotrány: megpróbálták átverni, de Lázár János gyanút fogott – feljelentést tett a minisztérium

A magyar műtárgyfelügyeleti hatóságot hamis adatokkal és manipulált képpel félrevezetve vitték ki az országból Gustav Klimt egy kevésbé ismert és dokumentált festményét. Lázár János vizsgálatot rendelt el, amelynek eredményeként az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) feljelentést tesz, kezdeményezi a vonatkozó jogszabály módosítását, valamint a kép védetté nyilvánítását.

A szaktárca keddi közleményében emlékeztetett, hogy 2023-ban került a látókörébe egy „Ismeretlen alkotó: Afrikai férfimodell, olaj, vászon, magasság: 65 centiméter, szélesség: 53,50 centiméter, jelzés nélkül” adatokkal meghatározott festmény. A műtárgyfelügyeleti hatóságtól egy magánszemély kért a tulajdonában álló képre kiviteli engedélyt, a festmény értékét a kérelmező 50 ezer forintban jelölte meg.

A kérelmező által megadott adatok, valamint a festményről benyújtott fényképfelvétel alapján a hatóság megállapította, hogy a műtárgy az országból történő kivitele a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) szerint nem engedélyhez kötött. Később kiderült, hogy a festmény valójában Gustav Klimt a nyilvánosság és a szakirodalom előtt közel egy évszázada eltűnt alkotása. Emiatt rendelt el feljelentést az ügyben Lázár János, építési és közlekedési miniszter.

Kalandos a Klimt-kép további sorsa

Az ÉKM a vizsgálat során megállapította, hogy a kérelmező valótlan adatokat adott meg a kérelemben. Valótlanul határozta meg a festmény alkotóját, címét, értékét, a jogszabályi kötelezettségtől eltérően nem jelezte, hogy a festményen a Klimt-hagyatékot jelölő bélyegző látható, valamint a kivitel célját is valótlanul jelölte meg Ausztriába költözésként, hiszen a kép később maastrichti és New York-i művészeti és régiségvásárokon bukkant fel. A kérelmező a festményről rossz minőségű, körülvágott, nem a teljes képet ábrázoló, homályos, színvilágában a valóságtól jelentősen eltérő, megtévesztő fotót csatolt, amelyen a hagyatéki bélyegzőt eltüntették.

Végvári Zsófia a Festményvizsgálati Labor vezetője a kép eredetének vizsgálatáról szóló, saját oldalán közzétett nyilatkozata alapján – egy magánkérelmezőnek készült, nyilvánosságra csak 2025-ben hozott vizsgálata során – már 2022-ben megállapította, hogy a kép valójában Gustav Klimt – a nemzetközi műkereskedelemben később Afrikai herceg címen megjelent – 1897-ben, Bécsben festett portréja. A festményvizsgáló 2022-ben beazonosította a képen a Gustav Klimt Nachlass feliratú bélyegzőt, amely a 2025-ös blogbejegyzésben közölt, 2022-ben készült képeken szabad szemmel is látható, olvasható, míg a 2023-ban a műtárgyfelügyeleti hatósághoz benyújtott kiviteli kérelemhez csatolt fotókon nyoma sincs.

Megtörtént a feljelentés

Az Építési és Közlekedési Minisztérium az ügyben védett kulturális javakkal visszaélés, hatóság félrevezetése és közokirat-hamisítás bűncselekményének gyanúja miatt feljelentést tesz a Budapesti Rendőr-főkapitányságon.

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény jelenleg lehetővé teszi, hogy műtárgyak kiviteli engedélyezése során a kérelmezők az „ellenőrzött bejelentés” jogintézményét alkalmazzák, amely az általuk – hatósági eljárás keretében, felelősségük tudatában – megadott információkon alapul. Az ÉKM a vonatkozó jogszabály megváltoztatását kezdeményezi, amelynek célja, hogy az eljárásokban minden esetben sor kerüljön a műtárgy szemléjére is. A minisztérium kezdeményezi a szóban forgó Klimt-festmény védetté nyilvánítását.

Van Gogh és Monet után különleges Klimt-kiállítás nyílt Budapesten

Májusban megérkezett a magyar fővárosba az a két kontinens számos országát megjárt különleges immerzív kiállítás, amelyen a világ egyik legismertebb festője, Gustav Klimt leghíresebb képei elevenednek meg. A Csók, a Hölgy legyezővel, valamint a Halál és élet több más híres Klimt-alkotással együtt kel életre a digitális térben, ahol a legmodernebb technika révén merülhetnek el a látogatók a bécsi szecesszió aranykorában.