Ismét munkaerőhiány lépett fel egyes szektorokban Bács-Kiskunban

Júniusi interjúnkban reményét fejezte ki, hogy akár megúszhatjuk a recessziót. Miért nem sikerült?

Azt mondtam akkor: elégedettek lehetünk, ha a prognózisok szélső értékei között, a zéró GDP-változás körül teljesít a gazdaság. Még nem tudhattuk: a járvány neheze csak ősszel, aztán tavasszal jön. Ehhez képest sikeres volt a kormány válságkezelése, és ebben nagymértékben benne voltak a kamara javaslatai is. A siker relatív, ez jól érzékelhető más uniós országokkal összehasonlítva az adatainkat. Az elemzők egyöntetűen a magyar gazdaság gyors helyre állását prognosztizálják, ami reményeink szerint idén be is következik. Én is azt állítom viszont, hogy ezzel még nem nyugszik meg a világgazdaság. Szokatlan mértékben emelkednek az alapanyagárak a fémek és a műanyagok esetében, és ez bizonyos területeken hiánnyal is együtt jár. A mikrocsiphiány az autóiparban okoz fennakadásokat.

Az ipari termelés jobban visszaesett tavaly, mint országosan, aztán év végéig javult a helyzet. Idén is?

Részletes adatok nincsenek még. Az ipari termelés volumene 7 százalékkal csökkent, a GDP 5 százalékkal. A járműgyártás a teljes iparhoz hasonló mértékben csökkent, 91,9 százalékra. Ötödével nőtt viszont a fémalapanyagok és fémfeldolgozási termékek gyártása, közel 10 százalékkal a gépeké, gépi berendezéseké, az élelmiszeripar teljesítményének csökkenése pedig 5 százalék alatt maradt. De az utóbbiak kompenzáló hatása a járműiparhoz mérten együttesen is alacsony. Megyénkben az ipari teljesítmény kétharmadát adja a járműgyártás, amely a termékeinek a 93 százalékát exportálja. Az élelmiszeripar szintén az országos átlag felett, közel 50 százalékban exportál. A pandémia miatt nehézségek jelentkeztek a nemzetközi szállítmányozásban is, ez is hatással volt ránk. Idén jóval kedvezőbb összesített adatokat várunk, de lehetnek jelentős különbségek egyes iparágak közt. A márciusi országos becslést már ismerjük, ez jókora, 16 százalékos emelkedést mutat.

Az egy főre eső beruházásban az országos nyolcadik helyről a tizenegyedikre esett vissza a megye.

Nem látok ebben katasztrófát. Néhány korábbi, nagyobb ipari beruházás lezárult, az újabbak még folyamatban vannak. Egy-egy nagyberuházás a számokat tekintve az élre repíthet egy megyét. Nálunk folyamatosak a fejlesztések, beruházások. Örvendetes: ebben sok hazai kis- és középvállalat (kkv) is részt vesz. Kiemelkedő a kecskeméti térség, és jelentősen megnőtt az érdeklődés a kalocsai régió iránt, aminek nyilvánvaló oka a Paks II. beruházás, valamint az új Duna-híd építése. A megye középső és déli részén is jó néhány nagyon kiváló és sikeres cég található, mutatva, hogy ott is lehet kiemelkedő eredménnyel fejlődni, de annak a területnek az érdekében még sokat kell dolgozni. A kamara is erőfeszítéseket tesz.

A megye építőipara továbbra is hasít.

Jó néhány innovatív építőipari cégünk van, amelyek az ipar, a lakásépítések, az infrastruktúra, a műemléki felújítások terepén és egyéb területeken a legjobbak közé tartoznak. Évek óta jellemző, hogy komoly megyén kívüli projekteket visznek, ami a megyei beruházások volumenében és az itt épített lakások számában nem jelenik meg, de az építőipar árbevételében igen.

Milyenek a kilábalás esélyei?

A járműgyártás dominanciája vitathatatlan. Komoly fejlesztések voltak és vannak folyamatban az önvezető és a digitalizált megoldások, az akkumulátorok vagy az elektromos járművek területén, ezek a legkorszerűbb technológiákat célozzák meg, egyben a legpiacképesebb termékek. Az élelmiszeripar stratégiai iparágunk, a cégei szintén jelentős fejlesztéseket adtak át az elmúlt időszakban, biztosak a piacaik, sőt például paradicsomfeldolgozásban, ételí­zesítőkben vagy libamájban piacvezetők.

A nagy vesztes a Dél-Alföldön is a turizmus, a vendéglátás, a szállodaipar. Akik jól gazdálkodtak, volt tartalékuk és nem utolsósorban tudtak élni a támogatásokkal, vissza tudnak állni egy jó pályára. Sajnos vannak vesztesek, sokan feladták. Jó hír viszont, hogy találnak munkahelyet más területeken: hallani, hogy szakácsok, pincérek mentek el gyári munkakörökbe. Már újra a munkaerő hiánya kezd jelentkezni az ipar és a kereskedelem több területén. A nemzetközi cégek az ellátási láncok rövidítését kezdték el, és keresik a beszállítókat nálunk is, a magyar kkv-knak is kínálva lehetőséget. Erre fel kell készülni: egyet említek, az egyetemi együttműködéseket. Például Kecskeméten a Neumann János Egyetem az anyagtechnológia, informatika, lézertechnológia vagy a gazdaság terüle­tein komoly kompetenciákkal rendelkezik. Élvonalbeli termék, technológia fejlesztésével, folyamatos innovációval és hozzá kapcsolódó marketinggel lehet sikereket elérni.

Milyen állami szerepvállalásra lesz szükség?

Folytatni kell a pénzügyi támogatási programokat, a digitális átállás és a nemzetközi piacokhoz jutás segítését. A kormányzat a kamarára nagymértékben építve jól működő rendszerét alakította ki a gazdaság fejlesztésének. Fontosak a tervezett infrastrukturális fejlesztések, a nehezebb helyzetben lévő térségek felzárkóztatása, a gazdaságfejlesztési zónák, valamint a kiemelt térségekre koncentrálás.