Fordulat a magyar felsőoktatásban: új embereket keresnek az egyetemi alapítványok élére
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz oktatási és gyermekügyi miniszter a Facebook-oldalán közölte, hogy a tárca korábbi vállalásának megfelelően megkezdődött az egyetemi alapítványi rendszer átalakítása.
Lannert Judit tájékoztatása szerint az oktatási és gyermekügyi minisztérium
nyílt pályázatot írt ki a felsőoktatási intézményeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A jelentkezők július 18-ig nyújthatják be pályázatukat, amelyeket a minisztérium az érintett egyetemek szenátusainak bevonásával bírál el.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a következő egy évben átmeneti időszak következik, amely alatt a közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartási rendszer még változatlanul működik tovább. Ennek célja, hogy a felsőoktatási intézmények működése stabil és kiszámítható maradjon az átalakítás idején.
A tárcavezető szerint a kormány az elmúlt időszakban már megkezdte az egyeztetéseket
- az egyetemek vezetőivel,
- a hallgatói szervezetekkel,
- a szakszervezetekkel,
- a felsőoktatás más szereplőivel
és ezek a konzultációk a jövőben is folytatódnak.
„Célunk, hogy a felsőoktatási intézmények irányításában a szakmai alkalmasság, az átláthatóság és az intézményi közösségek véleménye egyaránt érvényesüljön” – fogalmazott Facebook-bejegyzésében.
A most meghirdetett pályázat az egyetemi alapítványi rendszer átalakításának első konkrét lépése, amelynek eredményeként a kormányzat szándéka szerint átláthatóbb és szakmai szempontokra épülő irányítási modell jöhet létre a felsőoktatásban.
Korábban megírtuk, hogy az egyetemi és más közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása több lépcsőben zajlik.
Az első fontos állomás június végén volt, amikor megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely kijelölte azokat a minisztereket, akik az állam nevében gyakorolják az alapítói jogokat a felsőoktatási tevékenységet nem végző közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál.
A döntés értelmében több jelentős alapítvány is új állami felügyelet alá került. Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter például a Mathias Corvinus Collegium (MCC), a Batthyány Lajos Alapítvány és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány felett gyakorolja az alapítói jogokat, míg más alapítványok felügyelete többek között Vitézy Dávid, Tarr Zoltán, Lannert Judit, Tanács Zoltán és Pósfai Gábor tárcáihoz került.
A felsőoktatási intézményeket fenntartó kekvák esetében ekkor még nem jelöltek ki új állami joggyakorlót, mivel ezeknél külön átalakítási folyamat indult. Ennek részeként az Országgyűlés módosította az Alaptörvényt is, amely jelentősen átalakította a kekvák jogi helyzetét.
A módosítás értelmében kikerült az alaptörvényből az a rendelkezés, amely az alapítványok vagyonát a nemzeti vagyon részeként határozta meg. Ugyanakkor új szabály rögzíti, hogy egy alapítvány megszűnése esetén az állam által juttatott vagyon, annak hozamai és az azok helyébe lépő eszközök térítésmentesen visszaszállnak az államra, míg a magánalapítók által bevitt vagyonelemek nem.
A kekvák az elmúlt években jelentős állami vagyonelemeket – egyetemeket, ingatlanokat és részvénycsomagokat – kaptak.
Az Állami Számvevőszék korábbi adatai szerint az általuk kezelt vagyon értéke meghaladja a 3000 milliárd forintot.
