Kiutat keres Venezuela

Az infláció továbbra is kezelhetetlen szinten van.

Venezuelában áprilisban éves szinten 2840 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak – állítja az ellenzéki erők által fenntartott pénzügyi monitoringszervezet. A világ legnagyobb olajtartalékaival rendelkező országában az 1998-as bolivári forradalom, majd Hugo Chávez elnök szocialistának nevezett gazdasági reformjait követően óriási gazdasági válság és hiperinfláció alakult ki. A venezuelai jegybank februárban közölte, hogy tavaly 2959,8 százalék volt a fogyasztói árak emelkedése a 2019-es 9585,5 százalék után, míg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idei és a jövő évre 5500 százalékos inflációt prognosztizál. A gyors pénzromlás miatt idén március közepén három új bankjegyet is forgalomba hoztak, amelyek közül a legmagasabb névértékű, az 1 millió boliváros a kibocsátásakor 0,52 dollárt ért.

A hazai össztermék csökkenését a tavalyi 30 százalék után az idei évre 10 százalékra, jövőre 5 százalékra tette az IMF. Eközben a munkanélküliségi ráta a tavalyi 55,5 százalékról idén 58,4 százalékra, 2022-ben pedig 60,1 százalékra emelkedhet.

A gazdasági, szociális és politikai válság a 2000-es évek elejétől az országot megbénító sztrájkokba és tüntetésekbe torkollott. Venezuela egész gazdaságát és exportjának nagy részét egyetlen termékre, a kőolajra alapozza, az ország bevételeinek 96 százaléka a nyersolaj, a finomított olajtermékek és a földgáz eladásából származik. Amikor az olajárak 2014–2016 között több mint 70 százalékkal visszaestek, az ország az államcsőd szélére került, ezért Chávez utódja, Nicolás Maduro elnök 2016 januárjában gazdasági vészhelyzetet hirdetett. Az olajárak esése azonban nem önmagában okozta az ország gazdasági összeomlását. Az unortodox gazdasági elképzelések következtében 2003-ban Hugo Chávez először kirúgatta az ország bevételeinek legnagyobb részét termelő PDVSA állami olajvállalat munkavállalóinak felét – miután sztrájkba kezdtek a vállalatot szétverő átalakítások miatt –, majd az olajcég akkor hanyatlott végképp, amikor Maduro elnök eltávolította a vállalat vezetőségét, és az olajiparhoz nem értő bizalmasait ültette a cég élére.

A PDVSA állami olajvállalatnak 58 milliárd dollár befektetésre lenne szüksége, hogy nyersolajtermelését visszaállíthassa az 1998-as szintre, ami napi 3,4 millió hordós volumennek felelne meg – derült ki a vállalat mérnöki részlegének jelentéséből. A cég olajtermelési infrastruktúrája az utóbbi években annyira leromlott, hogy teljes kapacitásának csupán a töredéke a jelenlegi termelése, a működése azonban így is veszteséges.

A cég ezért tőkebefektetőket keres elsősorban külföldön, főleg az infrastruktúra helyreállítása és korszerűsítése érdekében, és hangsúlyozzák, hogy új üzleti modellre térnének át. Az elképzelés szerint a befektetők a kitermeléssel kapcsolatos költségek száz százalékát finanszíroznák, cserébe pedig a projekt szabad cash flow-jának egy részét fizetésként kapnák vissza.

A venezuelai állam továbbra is a mezők és a kapcsolódó infrastruktúra teljes tulajdonosa maradna, a törvények pedig azt is előírják, hogy a PDVSA-nak valamennyi közös vállalkozásban többségi részesedéssel kell rendelkeznie.

Az Egyesült Államokban Madurót diktátornak tekintik, a meggyengítése érdekében pedig szankciókat vezettek be a PDVSA ellen. Caracas ezért azzal vádolja Washingtont, hogy megpróbálja ellenőrzése alá vonni az olajforrásait. A szankciókat Donald Trump amerikai elnök 2019-ben tovább szigorította, és ezzel lényegében lenullázta a társaság befektetési vonzerejét, tekintettel arra a kockázatra, hogy a partnerei maguk is feketelistára kerülhetnek.