Az MNB csak megnyitotta a sort a régióban
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Közép-Európában is megnyitotta a kamatemelések sorát, számos más feltörekvő piaci jegybankhoz hasonlóan, amelyek az elmúlt hónapokban hasonló módon szálltak szembe az emelkedő inflációval. Az áprilisban és májusban is 5,1 százalékon mért magyar éves infláció a legmagasabb a régióban, de a tavasszal a cseh, a lengyel és a román ráták is meghaladták a jegybanki célsávokat, közben az irányadó kamatok rekordalacsony szinten vagy annak közelében vannak, és a monetáris szigorítást támogató hangok régiószerte felerősödtek. Nem egyformán, mert az inflációs trendek megítélése és a hazai fizetőeszköz gyengülésével szembeni tolerancia szintje különböző.
Miután a Federal Reserve döntéshozói 2023-ra hozták előre a kamatemelés kezdetének lehetséges időpontját, a dollár iránti megnövekedett étvágy azonos módon hatott a régiónk devizáira: gyengítette őket. Idei teljesítményük az euró ellenében azonban még mindig tükrözi a jegybanki szigorítás eltérő esélyeit: miközben a lej 1,2 százalékot gyengült és a zloty fél százalékot erősödött tegnap délutánig, a forint és a korona mintegy 2,5 százalékkal erősebb volt, mint 2020 végén. Az MNB jól felkészítette a piacokat a tegnapi kamatemelésre, és a Reuters múlt heti felmérése szerint a cseh központi bank (CNB) már szerdán követi a példát: tizenkét elemző közül tíz várt negyed százalékpontos emelést az irányadó kamatban a jelenlegi 25 bázispontról, és valamennyi résztvevő újabb szigorításra számít az év végéig.
A régióban a CNB-t tartják a legkövetkezetesebben inflációcélzó jegybanknak, legutóbb, 16 hónappal ezelőtt is itt emelt kamatot, míg a többiek csak évekkel ezelőtt, az MNB majdnem egy évtizede. A mai emelésre az elemzők szerint annak ellenére sor kerül, hogy a cseh éves infláció az áprilisi 3,1 százalékról májusban 2,9 százalékra csökkent, visszatérve a CNB 1–3 százalékos célsávjába. Előretekintve bőven marad inflációs kockázat, és nemcsak a cseheknél, hanem régiószerte: a járványhullám lecsengésével új erőre kaphat a kereslet.
Az infláció eddigi gyorsulásában kulcsszerepe volt a jegybankok által nem befolyásolható globális tényezőknek, mint az olaj és a nyersanyagok árának emelkedése és a szállítási láncok akadozása. Emiatt a lengyel jegybank a közleményeiben eddig nem is vette túl komolyan az inflációs rizikókat, sőt, a zloty korábbi erősödése miatti rosszallását is hangoztatta, pedig a lengyel irányadó kamat a legalacsonyabb a régióban: 0,1 százalék. A bank üléseinek jegyzőkönyveiből és a döntéshozók nyilatkozataiból azonban kiderül, hogy megosztottak: a tízből hárman hajlanának a szigorításra, négyen ellenzik – köztük a szavazategyenlőség esetén döntő elnök –, és hárman haboznak.
A Capital Economics a héten előrehozta a várt első lengyel kamatemelés dátumát 2023 első negyedéről 2022 harmadik negyedévére. Ezután jelent meg egy májusi adatsor, amely a lengyel gazdaság robusztus léptékű újraindulását – azaz az inflációs kockázat lehetséges további emelkedését – jelezte: április óta 12,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, és 0,8 százalékkal a szezonálisan kiigazított ipari termelés. A lengyel gazdasági teljesítmény már a második negyedévben visszatér a járvány előtti szintre – summázta Liam Peach, a Capital Economics feltörekvő piaci közgazdásza.
Ami a románokat illeti, náluk is hasonlók a trendek és a kockázatok, de a jegybanknak van némi „tartaléka” abból a szempontból, hogy itt a legmagasabb a régióban az irányadó kamat: 1,25 százalék. Az ING közgazdászai szerint Bukarestben csak a jövő év első felében esedékes az első kamatemelés, de ha elszaladnak az inflációs várakozások, akár már az idei utolsó negyedévben megléphetik.
