Eldöntheti a forint sorsát az MNB
R ég nem látott figyelem öve-
zi majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatmeghatározó ülését. Már jó ideje tudjuk, hogy az idei év gyors helyreállást és – jó esetben csak átmenetileg – a jegybanki célsáv feletti inflációt hoz. Egy hónapja még az volt a piaci vélemény, hogy legkorábban a szeptemberi inflációs riporttal változhat a monetáris politika, és 2021 végéig legfeljebb 1, a jövő év végéig pedig 1,5 százalékig emelkedhet a 0,75 százalékos effektív kamatszint. Az MNB azonban egy hónapja bejelentette, hogy az emelkedő inflációs kockázatok miatt júniusban új korszak kezdődik a hazai monetáris politikában, és a júniusi Inflációs jelentés függvényében elindulhat egy többlépéses kamatemelési ciklus, rögtön egy konkrét lépéssel, illetve a rendkívüli eszköztár elemeinek fokozatos kivezetésével. A hozamgörbébe beárazódott, hogy a pénzpiaci kamatszint a jelenlegi 75 bázispontról negyedévente 25 bázisponttal emelkedik 2022 márciusáig, és 2022 második felében egy további emeléssel eléri a 2 százalékot. Új lendületet kapott a forint is, az euróval szembeni jegyzés egészen 345-ig erősödött, és mindenki azt találgatta, vajon milyen árfolyamszint lehet megfelelő ahhoz, hogy a jövő évi várható inflációt a jegybank kellő biztonsággal visszatolja a 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékos célsávba.
A jegybank kommunikációját azonban megingatta a monetáris tanács külsős tagjának, Pleschinger Gyulának a múlt hétfői Bloomberg-interjúja, amely szerint kivezethetik az egyhetes betétet. A forint gyengülni kezdett, hiszen egyhetes betét nélkül nem emelkedne, hanem csökkenne az effektív kamatszint, mégpedig a jelenlegi 0,75 százalékról az overnight betéti kamat szintjére. Bár a tanácstag később úgy helyesbítette a nyilatkozatát, hogy nem az egyhetes betét, hanem az alapkamat és az egyhetes betét kamata közötti különbség szűnhet meg, a bizalom nem állt helyre. Sőt, a forintot tovább gyengítette a héten a Fed vártnál szigorúbb hangvétele, és az árfolyam lényegében visszagyengült oda, ahol Virág Barnabás néhány héttel korábbi nyilatkozata előtt tartózkodott. A tét jókora, hiszen ha a jegybank nem emeli legalább a beárazott 1 százalékra az alapkamatot és az egyhetes betéti kamatot, akkor az árfolyam tovább gyengülhet, csökkentve a jövő évi és a 2022-es inflációs célok elérésének esélyét, ami az idei évben már amúgy sem igen sikerülhet – mondta Tardos Gergely, az OTP elemzési központjának vezetője.
Ma reggel közli a jegybank az első negyedéves fizetésimérleg-adatokat. A már publikált előzetes adatok szerint (a GDP-adatokban szereplő külkereskedelmi egyenleggel korrigálva) 800 millió eurós többlettel zárhatta a folyó fizetési mérleg az első negyedévet. A szezonalitás kiszűrése után elmondható, hogy a külső egyensúlyi mutatók továbbra erősen fenntartható pályát és mérsékelt, immár stagnáló többletet tükröznek. A tavalyi év második negyedévben megfigyelt romlás csak átmeneti volt, az elolvadó turisztikai bevételek ellenére, a nettó közvetlen külföldi tőkebefektetés (FDI) azonban továbbra is kiáramlást mutathat. A GDP-arányos bruttó külső adósság 2018–2019-ig csökkenő pályán haladt, amit a pandémia miatti leértékelődés és átmeneti külső egyensúlyromlás hatására felváltott egy emelkedő trend – ez feltehetően véget ért az első negyedévben, és várakozásaink szerint folytatódhat a lassú csökkenés – mondta Tardos.
Az euróövezetre vonatkozóan a szerdán megjelenő üzleti és fogyasztói bizalmi indexek a legfontosabbak. Az eurózónában a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) növekedése májusban megállt, bár a 62,8 pontos érték így is a történelmi csúcs közelében van. A javulás megtorpanása azt tükrözi, hogy a globális ellátási láncok problémái – elsősorban a csiphiány és a szállítási fennakadások miatt – kedvezőtlenül érintik a feldolgozóipart. A szolgáltató szektor beszerzésimenedzser-indexe az előző hónapban mért 50,1-ről 55,1 pontra ugrott, mivel múlt hónapban elkezdődött az újranyitás. Ez a fogyasztói bizalom javulásában is megmutatkozott: a mutató mínusz 9,7 pontról mínusz 4,6-re ugrott. Az Egyesült Államokban is kiemelt figyelem övezheti a szerdán megjelenő beszerzésimenedzser-indexeket. Európához hasonlóan a szolgáltató szektor BMI-je itt is számottevően, 70,1-re nőtt májusban. Az eurózónával ellentétben azonban a feldolgozóipari BMI (61,5 pont) itt valamelyest javult – tette hozzá Kovács Mihály András, az OTP makrogazdasági elemzője.
A jövő év végére akár
1,5
százalékra is emelkedhet
a magyar alapkamat
