Kártérítésre folyik el az útépítési pénz

Nem elég, hogy roppant lassan halad az infrastruktúra-bővítés Romániában, a hatóságok tetemes kártérítéseket is kénytelenek fizetni az útépítő vállalatoknak. A bukaresti közlekedési tárca kimutatása szerint 2019 óta összesen 686 millió lej (1 lej 72 forint) kártérítés kifizetésére kötelezték a bíróságok az államot az autópálya-építtetők és az országutak felújításán dolgozó cégek javára.

A társaságoknak azzal az érveléssel sikerült érvényre juttatniuk követeléseiket, hogy a hatóságok, állami szervek hanyagsága miatt csúszott a kivitelezés, emiatt képtelenség volt tartani a szerződésekben rögzített határidőket. A legtöbb esetben nem sajátították ki időben a nyomvonalba eső területeket, nem biztosították a megfelelő feltételeket, sokszor elavult tanulmányok alapján írták ki a közbeszerzést, az építtető pedig a helyszínen szembesült azzal, hogy semmi sem úgy van, ahogy a dokumentumban szerepelt.

A legnagyobb egyedi, 101 millió lejre rúgó összeget a görög Aktor hajtotta be a párizsi választott bíróságon egy 41 kilométeres dél-erdélyi útszakasz felújítása kapcsán, de az olasz Astaldinak is 87 millió lejt ítéltek meg egy kelet-romániai autópálya-szakasz megépítése közben adódott nehézségekért. Az olasz Salini cégnek részletekben 236 millió lej kártérítést kénytelen fizetni Románia, amiért 2017-ben a közlekedési tárca felbontotta a dél-erdélyi sztráda Lugos és Déva közötti szakaszának kivitelezési szerződését. Catalin Drula miniszter szerint a hasonló esetek elkerülése végett alaposabban kell előkészíteni a projekteket. „Az állami intézményeknek vállalniuk kell, hogy kifogástalan tanulmányokat és terveket készítenek elő. Igaz, a kivitelezők sem mind szentek, tőlük is elvárom, hogy több mérnököt és építőmunkást foglalkoztassanak, mint ügyvédet” – mondta a bukaresti jobbközép kormány tárcavezetője.

A román hatóságok több mint 430 kilométer autópálya megépítését remélik a koronavírus-járvány utáni helyreállítást szolgáló, mintegy 30 milliárd eurós európai alapból, amelyből 7,6 milliárdot szánnak infrastrukturális projektekre. Első körben ebből finanszíroznák az A3-as észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Vaskapu közötti 42,3 kilométeres szakaszának megépítését, de a Kolozsvárt a magyar határral összekötő vasútvonal felújítását is, ez utóbbira egymilliárd eurót irányoztak elő. A 911 kilométeres sztrádahálózat ezáltal ezer kilométer fölé bővülne, kérdés azonban, meddig tartana a kivitelezés, hiszen még mintegy 380 kilométer építése, illetve tervezése van folyamatban. Ráadásul több helyen adódtak nem várt nehézségek: például az észak-erdélyi autópálya magyar–román határ menti 30 kilométeres szakaszának megépítésére kiírt versenytárgyalásból győztesként kikerült konzorcium mintegy 30 millió euróval több pénzt kér, mint amennyiért korábban vállalta a munkát. Ennek a szakasznak tizenöt évvel ezelőtt az amerikai Bechtel látott neki, majd miután a román állam 2013-ban szerződést bontott a társasággal, félbehagyta a Bihar megyei szakaszt. Az ország eddigi legdrágább, eredetileg 2,2 milliárd euróra tervezett infrastruktúra-fejlesztésére a szerződés szerint 1,4 milliárd eurót fizetett Románia a tengerentúli vállalatnak, holott a Bechtel csupán 52-t épített meg a vállalt 415 kilométerből.

A görög Aktor

101

millió lejes kártérítéssel vigasztalódhatott