Társasági adó: 15 százalék az alsó határ

Legalább 15 százalékos globális minimális társaságiadó-ráta bevezetését javasolták a gazdag országok G7-csoportjának pénzügyminiszterei a Londonban tartott hét végi találkozójukon. A reformot az Egyesült Államok javasolta, megelőzendő, hogy Joe Biden elnök tervezett adóemelése hátrányos helyzetbe hozza az országot a multivállalatok kegyeiért folytatott, évtizedek óta tartó nemzetközi versenyben.

Egyaránt történelmi áttörésként üdvözölték a megegyezést a brit, francia, japán, kanadai és német küldöttek, és hasonlóan reagált Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, mert megoldódhat az a régi probléma, hogy a multik jövedelmeik egy jelentős részét adóparadicsomokba csoportosítják át. Korábban ezt az egyes országok külön-külön próbálták orvosolni adóintézkedéseikkel. Ha a G7 javaslatáról szélesebb körben is meg tudnak egyezni a világ államai – a G20 találkozóján júliusban, majd a kérdést régóta napirenden tartó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) is –, akkor a nemzetközi adózás száz éve létező rendszere helyeződik új alapokra a terjeszkedő és egyre dagadó jövedelmekhez jutó digitális multik korában.

Azt számolgatni, hogyan rendezheti át a vállalatok és egyes országok – akár a 9 százalékos társaságiadó-kulcsot alkalmazó Magyarország – költségvetési jövedelmeit egy új rendszer, egyelőre korai, több okból is. A nemzeti adórendszerek nagyon különbözők, a társasági csak egy a vállalatokat terhelő adók közül, és sok állam jelentős egyéb kedvezményeket is nyújt a külföldi cégeknek. A nemzetközi adójavaslatokról folyó egyeztetésekben Magyarország is aktívan részt vett a kormányzati nyilatkozatok szerint, bár egy magas minimumkulcs bevezetését ellenezte, és – a szintén viszonylag alacsony adókulcsú Írországhoz hasonlóan – azzal érvelt, hogy bár az adófizetést elkerülő manipuláció káros, de az adóverseny-képességüket ténylegesen javító államokat büntetni szintén káros lenne. Azt azonban, hogyan alakulnak majd a javasolt szabályok a továbbiakban, részleteiben még nem tudni, a G7 javaslata is csak nagy vonalakban nyújt iránymutatást: a Bloomberg jelentése szerint a multik 10 százalékos marzs felett számolt profitjuk legalább 20 százalékából kényszerülnének adózni azokban a külországokban, ahol működnek, a székhelyük szerinti hazai adózáson felül.

A nemzetközi adóvita olyan amerikai székhelyű multikról szólt, mint a Facebook, a Google és az Amazon. A multik szóvivői, bár az új szabályok növelik az adóterheiket, üdvözölték a G7-megegyezést, mert kiszámíthatóbb környezetet teremt számukra. Az amerikaiak a találkozón nem tudták rávenni a franciákat, a briteket és az olaszokat, hogy ejtsék a digitális multikat külön megadóztató nemzeti szabályaikat, de egy ígéretig eljutottak, hogy ez megtörténik, ha nyélbe ütik a nemzetközi megegyezést. Az OECD egyébként korábban úgy számolta, hogy 12,5 százalékos minimális adókulcs mellett a fejlett országok adóbevételei átlag 2,2, a többieké 0,6-0,7 százalékkal növekedhetnének. Az adóparadicsomok – mint a Virgin- és a Kajmán-szigetek, a Bermudák, Hollandia, Svájc és Luxemburg – számára úgy tennék kikerülhetetlenné a rendszert, hogy hiába tartanák alacsonyan a kulcsot, az emiatt elkerült adót a multiknak más országokban mégis be kellene fizetniük. Az OECD októberre reméli a megállapodás véglegesítését. „Ez a megegyezés lendületet ad a tárgyalásoknak”

– mondta a G7-találkozóról Mathias Cormann OECD-főtitkár. Egyes civil kampánycsoportok szerint, mint a nyomor ellen harcoló Oxfam International, még a 15 százalékos határ sem elég magas. „Olyan alacsonyra állítják a lécet, hogy a vállalatok átlépnek felette” – idézte a Reuters Max Lawsont, az Oxfam egyik vezetőjét.