Történelmi mélypontra zuhant a török líra

Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnap történelmi mélypontra juttatta a lírát, miután a TRT állami televíziónak adott interjújában elmondta, hogy a jegybank elnökét kamatcsökkentésre szólította fel. A monetáris lazítást szerinte két hónapon belül végre is kell hajtani, és erről beszélt már Sahap Kavciogluval, a jegybank új elnökével is. Ezután a tegnap reggeli korai kereskedésben a líra 4 százalékkal, 8,88-ra gyengült a dollár ellenében, majd délre 8,62-ra korrigált, egyidejűleg az euróval szemben 10,55-ra gyengült, majd innen 10,48 körüli szintekre erősödött vissza a nap közepére. A török fizetőeszköz egy éve a legrosszabbul teljesítő feltörekvő piaci deviza, főként az erős és olykor kiszámíthatatlan politikai beavatkozások miatt. Erdogan hangsúlyozta, hogy a kamatcsökkentésre azért van szükség, mert az enyhítené a beruházások terheit és elősegítené a válság utáni gazdasági felépülést. Robin Brooks, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet vezető közgazdásza ezzel szemben megjegyezte, hogy a jegybanki kamatcsökkentés felvetése a török ​​líra további leértékelődését okozza, ami viszont szigorúbb pénzügyi feltételeket és gyengébb növekedést vetít előre a török gazdaságban.

A török elnök rendszeresen felszólal a laza monetáris politika mellett, az alacsonyabb hitelfelvételi költségekre hivatkozva, és alig két év alatt három jegybankelnököt menesztett. A legutóbbi személycsere a bankelnöki poszton március közepén történt, teljesen váratlanul, akkor Naci Agbal helyére Sahap Kavcioglut nevezte ki, aki hozzá hasonlóan nem híve a szigorú monetáris politikának. A külföldi befektetők azóta menekülnek a török eszközöktől, a líra pedig csaknem 20 százalékot gyengült a dollár ellenében. Az elmúlt három évben a fizetőeszköz az értékének több mint a felét elveszítette. A személycseréktől függetlenül is látható volt az elmúlt években, hogy a török jegybank nem független a politikától, ami jelentősen rontotta a monetáris politika hitelességét, és kiszolgáltatottabbá tette az országot a magas inflációval és más pénzügyi kockázatokkal szemben.

Noha a jegybank, új elnökével az élen, a májusi kamatdöntő ülésen a várakozásoknak megfelelően változatlanul 19 százalékon tartotta egyhetes repokamatlábát, és megerősítette, hogy továbbra is az infláció feletti szinten tartja az irányadó kamatokat, de ezen túlmenően is valamennyi rendelkezésére álló eszközét felhasználja az árstabilitás elérésére, most mégis ezzel ellentétes irányú lépések várhatók. Mindez úgy, hogy a fogyasztói árak éves inflációja áprilisban csaknem kétéves csúcsra, 17,14 százalékra emelkedett, ami azóta még fokozódhatott is a török deviza további leértékelődése és az importköltségek növekedése miatt. Erre pedig rátesz még egy lapáttal, hogy a nyitást követően lassabban magára találó szolgáltatóiparban megbillentek a kereslet-kínálati arányok. Az országban továbbra is növekszik a külföldi adósság összege és a folyó fizetési mérleg hiánya, a devizatartalékok pedig erősen megcsappantak a líra védelmében tavaly indított költséges piaci beavatkozások után. Az sem várható, hogy az ország az idei turisztikai szezonból a válság előtti bevételekre tesz majd szert, ez pedig tovább növeli a kockázatokat.

A jegybanki döntéshozók – feltehetően azért, hogy enyhítsék Erdogan intervencióját – tegnap délután egyeztetést kezdeményeztek a legnagyobb befektetőkkel a gazdasági kilátások értékeléséről. A török jegybank következő kamatdöntő üléseit július 14-re és augusztus 12-re tervezik.