Elszabadult a német infláció

Németországban a várakozásokat jelentősen meghaladó mértékben 3,8 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak éves inflációs rátája júliusban, ami 1993 decembere óta a legmagasabb érték. Az elemzői várakozások konszenzusában 3,3 százalékos árváltozás szerepelt a júniusi 2,3 százalék után, azonban még az is jóval meghaladta volna az Európai Központi Bank 2 százalékos inflációs célját. A kiugró éves inflációt azonban a tavalyi bázisévben, júliusban történ átmeneti áfacsökkentés is okozta, miután idén januártól ismét szinte minden áru és szolgáltatás áfakulcsa a korábbi szintre került vissza – hangsúlyozta a Destatis. Nagyon nehéz pontosan meghatározni a bázishatást, különösen azért, mert más tényezők is jelentősen befolyásolják az árak változását, például a karbonkvóták árazása, valamint a nyitást követő kereslet-kínálati arányok változása, azonban a Destatis úgy számol, hogy az áfacsökkentés hatása nélkül 1,6 százalékponttal lenne alacsonyabb az éves érték, azaz 2,2 százalék körül alakulna. Az előző hónapot alapul véve 0,9 százalékkal emelkedtek az árak júliusban, míg egy hónappal korábban 0,4 százalékos volt a havi árváltozás.

Ez a magas érték tovább mélyíti a szakadékot azok között, aki úgy látják, hogy az infláció mozgatói csupán átmenetiek, ami a jövő év elején enyhülni fog, majd visszafordul, például a bázishatás megszűnését követően. A másik tábor az infláció gyorsulásának tartósabb összetevőire figyelmeztet, például arra, hogy az árak növekedésével megindulhat a bérek növekedése is. Ezt támasztja alá, hogy az inflációs adatok napvilágra kerülését követően, a német szolgáltatói szektor szakszervezete, a Verdi azonnal erőteljes béremelést szorgalmazott. Ezzel ellentétben a munkaerőpiac lanyhulása az infláció enyhülése felé mutat.

Átmeneti hatású, de mindenképpen az infláció további növekedése felé mutat, hogy a termelői árak júniusban rekord mértékben, 8,5 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, ami az adat jegyzése, 1982 januárja, és az akkor jelentkező második olajválság óta a legmagasabb volt.

Ezt többek között az ellátási lánc zavarai, például a félvezetők szállítási problémái és a magasabb nyersanyagárak okozták. Mindezek hatására az ING vezető közgazdásza, Carsten Brzeski szerint az infláció az év végére meghaladhatja a 4 százalékot is. Ha a termelői árak növekedése megjelenik a fogyasztói árakban, majd az emelkedő árak hatására megindul a bérek növekedése, az már tartós inflációs nyomást eredményezhet – hangsúlyozta az elemző.

Az Európai Központi Bank múlt heti kamatdöntő ülésén nyilvánvalóvá tette, hogy egyelőre nem kíván lépni az inflációs nyomás leküzdése érdekében, mert azt átmenetinek, és az egész évet tekintve a célérték alattinak látja. Ugyanakkor tény az is, hogy a monetáris politika eszközeivel aligha lehet leállítani az egyszeri tényezők által vezérelt inflációt. Ennek ellenére néhány német szakértő mégis a szigorításban reménykedik.

Nőttek az árak Spanyolországban is

Spanyolországban a várt csökkenés helyett tovább emelkedett az éves inflációs ráta, így júliusban az előzetes adatok szerint 2,9 százalékot ért el, az előző havi 2,7 százalék után, meghaladva a 2,5 százalékos piaci várakozást. Ez volt a fogyasztói árak legnagyobb inflációja az országban 2017 februárja óta. Az energiaárak és más volatilis tételek nélkül számolt éves maginfláció, júliusban 0,6 százalékra emelkedett az előző havi 0,2 százalékról. Ezzel szemben havi szinten a fogyasztói árak 0,7 százalékkal csökkentek, ami 2020 júliusa óta a legmeredekebb csökkenés, a júniusi 0,5 százalékos emelkedés után.