Az adósságplafon felfüggesztését vagy megemelését sürgette a hét elején az amerikai kongresszusnál Janet Yellen pénzügyminiszter, akinek már így is „rendkívüli lépéseket” kell tennie a kormányzat finanszírozása érdekében. A törvényhozók 2019-ben függesztették fel az adósságplafont, azonban az intézkedés hatálya csak két évre szólt, és július 31-én lejárt. Ez azt jelenti, hogy
jelenleg az adósságplafon 28600 milliárd dollár – vagyis alig százmilliárd dollárral több, mint az ország jelenleg meglévő hitele. (Összehasonlításképpen a 28500 milliárd dolláros adósságállomány mintegy 29 százalékkal nagyobb, mint az Egyesült Államok teljes idei GDP-je.)
Közgazdászok ezért jogosan úgy vélik, hogy a kormányzat pár hét múlva komoly bajba kerül, amennyiben a kongresszus sürgősen nem lép ebben az ügyben. Ha viszont a törvényhozók döntenek, akkor a washingtoni pénzügyminisztérium előrejelzése szerint az ország a második félévben 1400 milliárd dollárnyi újabb hitelt vesz fel, hogy finanszírozza a már elfogadott gazdaságélénkítő és támogatási programokat, mielőtt a kongresszus egyáltalán megfontolhatná további hasonló intézkedések meghozatalát. Yellen egy még júliusban írt levelében emlékeztette is a törvényhozókat, hogy emiatt szükséges az adósságplafon megemelése, nem pedig azért, hogy tovább emeljék a szövetségi kiadásokat.
Ha az adósságplafon marad, akkor a szövetségi kormány csak a rendelkezésére álló pénztárállományból és az adóbevételekből gazdálkodhat. A The Conversation összefoglalója szerint a jó hír az, hogy
a pénzügyminisztérium kasszájában viszonylag jelentős összeg, 450 milliárd dollár volt július végén, a szeptember pedig adófizetési hónap a vállalatok és magánszemélyek számára is, így az igazi nehézségek októberben várhatóak.
A tárca a CBO becslése szerint is legfeljebb októberig vagy novemberig képes kiegyenlíteni a kormány számláit a jelenlegi feltételek mellett, utána kénytelen lesz vagy késleltetni, vagy pedig leállítani a kifizetéseket, ami káoszt, elszabaduló kamatokat, piaci pánikot, egyesek szerint akár gazdasági depressziót is okozhatna. Az aggodalmakat az a tudat enyhítheti némileg, hogy a kongresszus és az elnök általában azonnal lép a piaci pánik első jeleire, ahogyan az 2013-ban is történt, amikor a republikánusok az adósságplafont arra akarták használni, hogy ne lehessen finanszírozni az Obamacare-nek is nevezett egészségbiztosítási reformot.
Az amerikai államadósság és a költségvetési hiány alaposan elszállt a koronavírus-járvány alatt, hiszen három hatalmas programot is elfogadtak összesen több mint ötezer milliárd dollár értékben a gazdasági hatások csökkentése érdekében. A kongresszus költségvetési hivatalának (Congressional Budget Office – CBO) július elején nyilvánosságra hozott becslése szerint
a szövetségi deficit a szeptember 31-én végződő költségvetési évben eléri a háromezer milliárd dollárt, vagyis a 13,4 százalékát. 1945 óta ez lehet a második legmagasabb hiány, ennél nagyobb – 3130 milliárd dollár – csak 2020-ban volt.
A magas hiány miatt az államadósság a 2021-es pénzügyi év végéig eléri a GDP 103 százalékát, 2031-re pedig a 106 százalékát, ami a legmagasabb arány lesz az ország történetében.
A helyzet még rosszabb lenne, ha a gazdaság nem növekedne erőteljesen. A CBO előrejelzése szerint a reál GDP 7,4 százalékkal bővül 2021 végére, 2025-ig átlagosan évente 2,8 százalékkal, majd 1,6 százalékkal 2031-ig. A hivatal arra számít, hogy a foglalkoztatás gyorsan nő majd a második félévben, és 2022 közepére meghaladja a járvány előtti szintet, az idén az év átlagában 2,8 százalékos lehet, jövőre két százalékra mérséklődhet, és 2025-ig 2,1 százalék körül maradhat. A CBO azzal számol, hogy a tízéves állampapír-piaci hozama 2025 végére 2,7 százalékra emelkedhet.
Jön a következő ezermilliárdos program
A szenátus jelenleg tárgyalja az ezermilliárd dollár összértékű, kétpárti infrastruktúra-fejlesztési törvényt. A 2702 oldalas tervezet többek között a korábban már jóváhagyott 450 milliárd dolláron felül 550 milliárd dollárt irányoz elő a következő öt évben útépítésre, az elektromos autók töltőhálózatának kialakítására, valamint az ólomból készült vízvezetékek kicserélésére, 343 milliárdot autópályák és hidak helyreállítására, 48,5 milliárdot az ivóvíz-hálózat biztonságosabbá tételére. Bár ez jelentős összeg, szakértők becslése szerint a következő két évtizedben 13 ezermilliárd dollárt kellene fordítani az infrastruktúrára, amely jelenleg csupán C-kategóriás.
Címlapkép: Shutterstock
