Németországban a kiskereskedelmi forgalom a várt növekedéssel szemben reálértéken 0,3 százalékkal csökkent júliusban az egy évvel korábbihoz képest. Elemzők 3,7 százalékos emelkedésre számítottak a júniusban mért 6,5 százalékos ugrás után – közölte a Destatis.
A jelentősen csökkenés első jele lehet annak, hogy a háztartások fogyasztása által hajtott veszíthet lendületéből a harmadik negyedévben,
és mind nehezebben kompenzálja majd, az ipari termelés havi alapon mért hónapok óta tartó zsugorodását. A kiskereskedelem forgalma 5,1 százalékkal csökkent júliusban az előző hónaphoz képest, szemben a piaci előrejelzésekben szereplő 0,9 százalékkal. A jelentős visszaesés a júniusi kiemelkedő 4,5 és a májusi 4,6 százalékos forgalomnövekedést követte. Akkor az okozta a felívelést, hogy a járvány fokozatosan egész Németországban visszahúzódott, ennek következtében pedig enyhíthették a korlátozásokat. Az élelmiszerek, üdítőitalok és dohányáruk forgalma havi összevetésben reálértéken 2,4 százalékkal csökkent, az élelmiszereket nem számítva pedig 7,1 százalékos volt a visszaesés. Különösen nagy volt a zuhanás a textilipari termékek, ruházati cikkek, cipők és bőráruk területén, melyekből 10,5 százalékkal vásároltak kevesebbet, mint júniusban. Hozzá kell tenni azonban, hogy akkor megtakarításaikból jócskán költöttek ezekre a németek, így akkor 70,5 százalékkal nőtt a forgalmuk.
Alexander Krüger, a Bankhaus Lampe német magánbank elemzője úgy véli, hogy
a kiskereskedelmi forgalom valószínűleg helyrerázódik a következő hónapokban, mivel a erős, egyre több vállalat állítja vissza a megszokott működést és szünteti meg a világjárvány idején bevezetett rövidített munkaidő lehetőségét.
Ezt támasztja alá, hogy a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta Németországban júliusban 3,6 százalékra csökkent, az előző havi 3,7 százalékról, ami 2020 márciusa óta a legalacsonyabb, miután a munkanélküliek száma 1,2 százalékkal 1,56 millióra csökkent. Egy éve ilyenkor 4 százalékon állt a munkanélküliségi ráta, mely azt követően 4,1 százalékon tetőzött.
A német gazdaság a szolgáltatások és a kiskereskedelmi forgalom élénkülésének hatására a második negyedévben visszatért a növekedés útjára, de más euróövezeti országokhoz képest kevésbé volt erőteljes a felpattanás. Ennek az az oka, hogy a félvezetők hiánya a német feldolgozóipar kulcsfontosságú ágazatait érinti, így erőteljesebben is fékezi a termelést. Az autógyártás teljesítménye például 11,2 százalékkal esett vissza a második negyedévben az elsőhöz képest, pedig a karantén idején felhalmozódott megtakarításaikat sokan autóvásárlásra költenék. Mihelyt az ellátási lánc problémái kezdenek megszűnni, az ipari termelés gyors fellendülésbe kezdhet, azonban a jelek azt mutatják, hogy a német ipart érintő szűk keresztmetszet szorítása még jó ideig elhúzódik.
