Változatlanul feszült a helyzet a szerb–koszovói határon. A szerbek által csak adminisztratív határnak nevezett jarinjei és brnjaki átkelőhelyen a koszovói hatóságok minden belépő autóról leszedetik a szerbiai rendszámtáblát, és ideiglenes koszovói tábla használatára kötelezik az autósokat. A szerbek ez ellen tiltakozva lezárták az átkelőket, a patthelyzet már több mint egy hete tart.
A koszovói albán vezetők szerint
a rendszámtáblák cseréje csak viszontválasz a hasonló szerbiai intézkedésekre, míg a szerbek azért tiltakoznak, mert ha elfogadják, azzal úgy látják, elismernék Koszovó függetlenségét, amit egyébként a világ közel kétszáz országa el is ismert, Szerbia viszont nem.
Aljbin Kurti koszovói miniszterelnök jelentette be, hogy a továbbiakban nem fogadják el, hogy a Koszovóban élő szerbek szerbiai rendszámtáblával közlekedjenek, minden koszovóinak koszovói rendszámtáblát kell igényelnie. Egyes helyszíni beszámolók szerint a koszovói rendőrök azonban nemcsak a Koszovóban élő szerbek autóiról, hanem kivétel nélkül valamennyi Szerbiában regisztrált járműről leszedetik a rendszámtáblát.
A Szerbia és Koszovó közötti két határátkelőknél, Jarinjénnél és Brnjaknal a koszovói különleges rendőri alakulat (ROSU) egységei jelentek meg, a tiltakozó szerbek pedig elbarikádozták az utakat.
Ami a helyzet gazdasági vetületét illeti, egyelőre komolyabb közvetlen következményekről még nem lehet beszélni. A szakadár déli tartományban élő mintegy 50 ezer fős szerb közösség ellátására szolgáló áru ugyan ezeken az átkelőkön érkezett korábban, de a raktárkészletek pár napra elegendők, illetve hosszabb-rövidebb kerülőutakon is el tudják juttatni az árut arra a területre. Gazdasági és politikai elemzők ugyanakkor már azt latolgatják, hogy a jelenlegi fejlemények mennyire fogják befolyásolni a korábban „mini-Schengenként” vagy „Nyitott Balkánként” emlegetett elképzelést. Július 29-én Szkopjében Albánia, Észak-Macedónia és Szerbia vezetői baráti légkörben találkoztak, hogy tovább mélyítsék a regionális együttműködést. Akkor mondták ki, hogy a kezdeményezés a mini-Schengen helyett a Nyitott Balkán névre hallgat. Aláírtak egy kereskedelmi, egy egységes létrehozására vonatkozó, továbbá egy rendkívüli helyzetekben egymásnak nyújtott segítségre vonatkozó megállapodást is.
A kereskedelmi szerződésnek az a célja, hogy a schengeni övezet mintájára megkönnyítse az árukivitelt, a behozatalt, voltaképpen a teljes áruforgalom lebonyolítását ezen országok között.
A második szerződés lényege egy egységes nyugat-balkáni munkaerőpiac kialakítása, mely jelentős mértékben csökkenti a szükséges adminisztrációt a munkavállalás során.
Aleksandar Vučić szerb államfő akkor meggyőződésének adott hangot, hogy a Nyitott Balkán kezdeményezésének köszönhetően két éven belül az abban részt vevő országok bruttó hazai terméke legalább egy százalékkal gyorsabban bővül, mint az azon kívüli nyugat-balkáni államoké. Azóta is többször hangsúlyozta, hogy nem érti, Montenegró és Bosznia-Hercegovina miért nem csatlakozik a kezdeményezéshez. Annak idején a visegrádi országok is támogatták a nyugat-balkáni államok kezdeményezését, a Nyitott Balkán nevű ötletet, amely a Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia közötti határok eltörlését hivatott szolgálni 2023-tól. A visegrádi államok külügyminisztereinek közös közleményében – amelyet Szijjártó Péter tárcavezető is kézjegyével látott el – az áll, hisznek
a nyugat-balkáni államok együttműködésében, amely a régió stabilitását és fejlődését segíti elő.
Azt is leszögezték, hogy támogatják a régió országainak uniós csatalakozási törekvéseit is.
Koszovó ugyan nincs az alapítók között, viszont a szakadár szerb déli tartomány már eltörölte egyoldalúan a határellenőrzést Albánia irányában. Most viszont a korábban Szerbiával békülékeny hangnemet preferáló albán kormányfő, Edi Rama is a szerbeket kritizálta.
Politikai elemzők egy része szerint mesterségesen keltett látszatkrízisről van szó, mely egyaránt megfelel Aljbin Kurtinak és Aleksandar Vučićnak is, hiszen Koszovóban és Szerbiában is választások elé néznek, és napi politikai poénszerzésre kiválóan megfelel az előállt helyzet.
Tavaly egyébként Szerbia és az általa el nem ismert Koszovó között az áruforgalom értéke 270 millió eurót tett ki, amiből 250 millió a szerbiai exportot képezi. Nagy mennyiségben élelmiszert szállítanak Szerbiából Koszovóba, a liszt-, a kukorica- és a búzaexport is jelentős tételek.
Érdemes még megemlíteni, hogy a szerbek által lakott észak-koszovói területek a szerb egészségügyi rendszer keretében működnek. A blokád miatt most a lakosság immunizálása is akadozik, állítólag voltak, akik nem tudták a védőoltás első, második vagy harmadik adagját felvenni, mert a blokád miatt az oltóanyagot nem lehetett odaszállítani.
