BUX 50,723.42
-0.36%
BUMIX 4,291.58
-0.55%
CETOP20 2,302.76
+0.24%
OTP 17,285
-0.55%
KPACK 9,150
-22.46%
0.00%
-2.72%
+0.26%
-0.62%
ZWACK 16,700
0.00%
+3.60%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,365
0.00%
0.00%
-1.45%
-2.02%
+0.39%
-1.52%
-4.35%
-0.24%
-3.51%
-1.17%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,434
+1.00%
-1.72%
ALTEO 1,710
-0.29%
0.00%
+0.83%
EHEP 1,765
0.00%
0.00%
-1.85%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.60%
-1.74%
-0.77%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
-1.64%
+0.44%
0.00%
+2.41%
NUTEX 16.18
+0.75%
Forrás
RND Solutions
Nemzetközi gazdaság

Az EKB még nem ért el a Rubikonhoz

A jövő héten várhatóan a stagfláció lesz a pénzügyi piacokon az egyik leggyakoribb szó. Ennek jegyében nem várható átütő döntés az Európai Központi Bank csütörtöki ülésén. Az euró árfolyamának erősödése, vagy a kötvénypiaci hozamok emelkedése aligha talál majd támogatást.

Ha hamarabb vagy többet szigorít monetáris politikáján a vártnál az Európai Központi Bank (EKB), az a közép-európai devizáknak elvileg jó hír, az állampapírárakat azonban lejjebb és a hozamokat még feljebb nyomhatja. Erre utaló jelekre nem kell számítani a bank csütörtöki ülésén. Sőt, az elemzői várakozás szerint Christine Lagarde elnök mérsékelni igyekszik majd a spekulációt, vagyis erről az oldalról feltehetően a forint árfolyama sem kap támogatást. 

Az elmúlt hetek-hónapok európai gazdasági híreiben domináltak a kilábalás lassulására és az infláció emelkedésére utaló jelek. Nem csak a kontinensünkön emlegetik egyre többet  rizikóként a stagflációt, azt a kellemetlen helyzetet, amikor a gazdaság egy helyben topog, de az árak gyorsan emelkednek. Az EKB ülésére pont az előtt kerül sor, hogy közzéteszik az európai gazdaságok harmadik negyedéves GDP-jéről és októberi inflációjáról szóló adatokat. A pénteki európai beszerzésimenedzser-indexek lelassult, bár folytatódó gazdasági aktivitásnövekedésre és megugró árakra utalnak. 

Fotó: Shutterstock

A stagflációs aggodalmakat az EKB sem hagyhatja figyelmen kívül, és ilyen hangulat közepette aligha dönt szigorításról. A bank eszközvásárlásainak várt visszafogása későbbi téma lehet idei rendes és rendkívüli ülésein, sőt a Bloomberg múlt heti felmérésében szereplő elemzők 56 százaléka azt várja: az EKB megerősíti, hogy annyi kötvényt vásárol, amennyit csak kell, hogy a gazdaság felgyógyuljon. Ugyanakkor arra számítanak, hogy a későbbiekben a bank bejelenti: pandémiás kötvényvásárlási programjának kifutásával párhuzamosan megemeli normál eszközvásárlásainak keretét, sőt, van, aki szerint újabb keretprogramot jelent be – a Société Générale (SG) elemzője, Anatoli Annenkov például egy 750 milliárd eurós borítékra tippelt. 

Az infláció emelkedése miatt a pénzügyi piacok elkezdték azt is beárazni, hogy az EKB már a jövő évtől elkezdi emelni irányadó kamatát a nulla százalékról, a közgazdászok véleménye szerint azonban 2023 előtt erre biztosan nem kerül sor. Lagarde várhatóan lecsap a kamatemelési várakozásokra, de mihelyt a gazdasági fundamentumok megengedik, rengeteg tér nyílhat a normalizációra – írta heti kötvénypiaci kitekintőjében az SG.  Mivel az EKB a japánokkal együtt marad a laza politikát fenntartó nagy jegybankok táborában – miközben a Fed a szigorítás felé léphet már november elején –, sok piaci résztvevő (köztük az ING elemzői) arra számít, hogy az euró ismét átgyengül az 1,16-os vonalon a dollár ellenében, miután a napokban 1,165 körül stabilizálódott. A forintra egyéb hírek híján ez gyengítő hatással lehet.

Égszakadás-földindulás azonban nem várható a piacokon az EKB miatt. Bár a bank héjáinak táborát gyengíti, hogy bejelentette lemondását a Bundesbank elnöke, hiába cáfolja majd Lagarde – várhatóan –, hogy közeleg a szigorítás, ennek az árak felíveléséről szóló hírek után nem feltétlenül ad hitelt mindenki a piacokon. „Az áremelkedés ideiglenes narratívát illetően a Bank of England és a Fed már bedobta a törülközőt – írták heti kitekintőjükben a Nordea elemzői. – Lagarde meg fogja megint próbálni csütörtökön, de messze nem vagyunk meggyőződve róla, hogy sikerrel.” Ez a kétely, és az utóbbi hetek nemzetközi hozamemelkedései azt is sugallják, hogy az állampapírpiacokon is marad izgalom a következő napokban és hetekben. Az európai hozamok további emelkedése nem zárható ki, bár például az SG elemzése szerint a német tízéves hozam – amely irányadóként szolgál a közép-európai papírok számára is – már elérte a bankház mínusz 0,1 százalékos célját a második negyedévre, ami egyébként két és fél éves csúcspont.

Kapcsolódó cikkek