BUX 54,764.34
-0.67%
BUMIX 4,387.15
-0.12%
CETOP20 2,465.98
-0.55%
OTP 19,000
-0.73%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-1.69%
0.00%
0.00%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,595
-0.31%
RABA 1,460
0.00%
+0.35%
+0.47%
+2.22%
0.00%
OPUS 246.5
+0.61%
+0.21%
-0.89%
-0.46%
OTT1 149.2
0.00%
+0.40%
MOL 2,738
-1.08%
+4.74%
ALTEO 1,535
-1.29%
+0.56%
-1.61%
EHEP 1,800
-1.37%
0.00%
-0.32%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+3.07%
-0.72%
-4.26%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
+2.50%
+0.43%
+1.09%
0.00%
+1.31%
NUTEX 19.82
-0.10%
Forrás
RND Solutions
Nemzetközi gazdaság

Tovább mélyíti a Fed dilemmáját a növekvő amerikai infláció

Az amerikai jegybank döntéshozói nagyjából egyetértenek abban, hogy hamarosan megkezdhetik a gazdaság támogatásának csökkentését, de megosztottak abban, hogy a magas infláció mekkora veszélyt jelent, és – ami még fontosabb – mit kellene tenniük ellene.

Az amerikai fogyasztói árak éves inflációja tizenhárom éves csúcsra, 5,4 százalékra emelkedett szeptemberben, meghaladva az elemzői előrejelzésekben szereplő, a múlt havi értékkel megegyező 5,3 százalékot. A drágulást elsősorban az ellátási láncok nem enyhülő zavarai és az egekbe szökő energiaárak okozzák, ami további aggodalmakat kelt azzal kapcsolatban, hogy a magas infláció a vártnál tovább tart. Az energiaárak 24,8 százalékkal, az élelmiszerárak pedig 4,6 százalékkal emelkedtek. Az árindex az előző hónaphoz viszonyítva 0,4 százalékra ugrott, ami szintén magasabb mind az előző havi 0,3 százaléknál, mind az azzal meghegyező piaci várakozásnál. A havi növekedés több mint felét az élelmiszer- és a szállásárak emelkedése tette ki.

Fotó: Shutterstock

Mivel a gazdaság az idén az elmúlt évtizedek leggyorsabb ütemű növekedését érheti el, és az infláció jóval a Fed rugalmas 2 százalékos célja fölött mozog, emellett pedig a munkaerőpiac jórészt kiheverte a világjárvány pusztítását, a legtöbb döntéshozó úgy véli, hogy itt az ideje elkezdeni az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) által a gazdasági fellendülés ösztönzésére tett havi 120 milliárd dolláros eszközvásárlás csökkentését.

Jerome Powell, a Fed elnöke a múlt hónapban azt mondta, hogy amennyiben a munkaerő-piaci adatok „tisztességesnek” bizonyulnak, arra számít, hogy a Fed állampapír- és jelzálogfedezetű értékpapír-vásárlásainak csökkentése novemberben megkezdhető és a jövő év közepére befejezhető. Miután a pénteki kormányzati jelentés szerint az amerikai munkáltatók 194 ezer új munkahelyet hoztak létre a múlt hónapban – ami jóval elmaradt ugyan az elemzői várakozásoktól –, Richard Clarida Fed-alelnök a hét elején azt mondta, hogy a foglalkoztatási irányszám majdnem teljesült, bár nem utalt konkrétan arra, hogy novemberben valóban megkezdenék az eszközvásárlások visszafogását. A vitával kapcsolatban este derülhetnek ki részletek, amikor a Fed közzéteszi a szeptember 21–22-i kamatdöntő ülés jegyzőkönyvét, azonban a legtöbb elemző arra számít, hogy a közelgő szigorítás (tapering) egyenletes lesz, hasonlóan ahhoz, ahogy a Fed 2014-ben eljárt, amikor a 2007–2009-es pénzügyi válság és recesszió után a gazdaság helyreállítása érdekében végrehajtott kötvényvásárlásokat csökkentette.

A növekvő infláció azt a kérdést élezi ki még jobban, hogy a döntéshozóknak fel kell-e áldozniuk a teljes foglalkoztatottság elérésére irányuló céljukat annak érdekében, hogy megakadályozzák az infláció felfelé ívelő spirálját. A mostani adatok fényében egyre inkább úgy tűnik, hogy a döntéshozóknak végül kompromisszumot kell hozniuk, még ha az infláció jövőre csökkenni is fog. A Fed múlt havi politikai nyilatkozatával együtt kiadott gazdasági előrejelzése szerint idei év egészében 4,2 százalékos infláció valószínű, ami jövőre 2,2 százalékra lassul.

A magas infláció tartós összetevői miatt a szigorítás korábbi megkezdése, valamint ezzel szemben a gazdaság további ösztönzését pártoló lazább monetáris politika hosszabb ideig tartó folytatása mellett érvelők között a vita már most is egyre élesebb. James Bullard, a St. Louis-i Fed elnöke aggódik, hogy a jelenlegi magas infláció fennmaradhat és beágyazódhat a gazdaságba, ami később agresszívebb választ követel a jegybanktól. Ezért azt szeretné, ha a Fed jövő év elején befejezné eszközvásárlásainak szűkítését, hogy szükség esetén tavasszal vagy nyáron kamatot emelhessen.

Charles Evans, a chicagói Fed-elnök viszont arra számít, hogy az infláció magától lecsillapodik, ahogy a vállalkozások ledolgozzák a kínálati szűk keresztmetszetek okozta elmaradásaikat, amelyek jelenleg felfelé irányuló nyomást gyakorolnak az árakra. Azt tanácsolja kollégáinak, hogy legyenek türelmesek, és úgy számol, hogy a kamatlábak emelésére 2023 végéig nincs szükség.

Clarida hozzájuk képest egy közbülső álláspontot foglal el, amikor úgy érvel, hogy kevés jelét látja annak, hogy a bérek emelkedése az infláció egészségtelen emelkedését táplálja, a nagy ismeretlen sokkal inkább az, hogy meddig tartanak az árakat felhajtó ellátási problémák. A kamatemelésekre vonatkozó jelenlegi előrejelzését nem közölte.

A döntés minden amerikait közvetlenül érint, hiszen ha a Fed döntéshozói úgy érzik, hogy kamatemelésre van szükségük az infláció megakadályozása érdekében, mielőtt a gazdaságnak ideje lenne elérni a teljes foglalkoztatottságot, az megrövidítheti a fellendülést. Ha viszont úgy döntenek, hogy késleltetik a kamatemeléseket, hogy a munkaerőpiacnak több esélyt adjanak a gyógyulásra, de közben alábecsülik az infláció tartósságát, akkor lehet, hogy élesen fel kell emelniük a kamatokat, hogy behozzák az inflációval szemben elvesztett lemaradásukat.

Kapcsolódó cikkek