A következő hónapokban világszerte, és a tengerentúlon is az szorul tisztázásra, mennyire maradhatnak tartósak és erősek az inflációt – és a kamatokat – feltoló tényezők. A vártnak megfelelő Fed-bejelentés után a dollár némileg gyengült az euró ellen, az S&P 500 részvényindex pedig enyhén pozitívba fordult.
A piaci zsargonban "tapering" néven emlegetett visszafogás már novemberben elkezdődik. A Fed eddig havi 80 milliárd dollár értékben vásárolt államkötvényeket és 40 milliárd értékben jelzálogpapírokat. Ebben a hónapban ezek az összegek legalább 70, illetve 35 milliárd dollárra csökkennek, majd decembertől havi 60 és 30 milliárd dollárra. Ugyanakkor a jegybank biztosította magának a rugalmasságot: az ülés utáni közleményben hozzátette, hogy ha szükségét látja, módosít az összegeken, ha a gazdasági kilátások megváltoznak.
Az emelkedésének láttán a piacokon már azt is beárazták, hogy a Fed már jövőre megkezdi 0-0,25 százalékos irányadó kamatsávjának emelését, pedig a jegybank döntéshozóinak többsége korábban ezt 2023-ra jósolta. Ezeket a várakozásokat megerősítette volna – akár jelentős piaci árfolyam-mozgásokat okozva –, ha a Fed elismeri, hogy az inflációt megemelő tényezők tartósabbak és erősebbek lehetnek a korábban vártnál. Erre azonban a jegybank közleménye nem tett utalást, sőt megismételte, hogy a megemelkedett inflációt okozó tényezők jórészt átmenetiek. Jerome Powell elnök sajtótájékoztatóján egy kérdésre válaszolva azt mondta: az árakat megemelő kínálati fennakadások fennmaradhatnak a jövő évig is, de jövőre az árnyomás enyhülhet. Ugyanakkor megemlítette azt is: lehetséges, hogy a jövő év közepére a Fed elérheti célját, a maximum foglalkoztatás szintjét a gazdaságban.
Az amerikai monetáris politikai kilátások a világpiacok számára is fontosak. A felszökő infláció miatt a világ sok jegybankja – köztük a magyar – már kamatai emelésébe kezdett, a Fed lépése pedig rátette a pecsétet a felismerésre, hogy a világgazdaság kilábalása új szakaszba lép, a kamatok és a kötvényhozamok tovább emelkedhetnek, ami sok árfolyamára nézve kedvezőtlen is lehet. A vártnál gyorsabb emelkedés a kamatokban és a hozamokban az Egyesült Államokban hasonló folyamatokat indíthatna el másutt is, és növelné a dollár vonzerejét, többek közt a feltörekvő piaci devizák – például a forint – rovására.
A Fed mai bejelentései azonban nem utaltak sietségre, és mivel nem okoztak meglepetést, a dollár a 15-hónapos csúcsok közeléből az 1,16-os pszichológiai határig vonult vissza az euró ellenében (pedig még a Fed döntése előtt Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke megerősítette, hogy a bank mérsékeltnek tartja a középtávú inflációs kilátásokat az elmúlt hónapok emelkedése ellenére).
A 10-éves amerikai államkötvény hozam ugyan négy bázispontot emelkedett, de 1,59 százalék körüli szintje jóval a két hete 1,7 százalék felett elért több hónapos csúcs alatt maradt. A DJI és az S&P 500 részvényindexek enyhén pozitívba fordultak a Fed bejelentései és Powell elnök kommentárjai után. Régiónkban a zloty megőrizte azt a majdnem fél százalékos nyereségét az euró ellenében, amit akkor ért el, amikor a lengyel jegybank ma délután meglepetésre 75 bázisponttal, 1,25 százalékra emelte irányadó kamatlábát.
