A német gazdaság a vártnál nagyobb, 0,7 százalékos visszaesést szenvedett a tavalyi negyedik negyedévben, a harmadikkal összevetve, míg a piac csupán 0,3 százalékos zsugorodást várt. Az előzetes adatok szerint
a magánfogyasztás jelentősen visszaesett, elsősorban az omikron-variáns terjedésének lassítását célzó korlátozások, és a magas energiaárak miatt, emellett az építőipar is zsugorodott, miközben a kormányzati kiadások nőttek
– derült ki a Destatis pénteki adataiból. A harmadik negyedévben még 1,7 százalékos, bár lassuló növekedést tudott felmutatni az ellátási láncok zavarai miatt erős alapanyaghiánnyal küzdő német gazdaság, félő azonban, hogy az immár harmadik negyedéve tartó negatív tendencia 2022 első negyedévében sem tud jelentős fordulatot venni, így technikai recesszióba süllyed a német gazdaság. A korábban becsültnél jobb, 2,7 helyett 2,8 százalék lett ugyan a teljes évre vonatkozó GDP-növekedés, miután a 2021 első félévére vonatkozó GDP-növekedést felfelé módosították, ezzel együtt sem éri el azonban a gazdaság a válság előtti teljesítményét, hiszen a 2020-as visszaesés ennél jóval nagyobb, 4,6 százalékos volt. A német kormány ennek fényében a 2022-re vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzését 3,6 százalékra csökkentette, míg Robert Habeck gazdasági miniszter pénteken azt is elmondta, hogy 2023-ban 2,3 százalékosra lassulhat a növekedés.
A technikai recessziótól való félelmeket növeli, hogy a magas energiaárak továbbra is fékezni fogják a magánfogyasztást, még akkor is, ha a következő hetekben feloldják a korlátozásokat. Továbbá, még ha az ipari termelés és az hoz is némi átmeneti enyhülést, az ázsiai omikron-hullám és a kínai újév rövid távon egyértelműen az ellátási láncok gyors javulása ellen szólnak.
Lehet, hogy a német gazdaság megússza, és nem lesz folytatása az év végi GDP-csökkenésnek, de a rövid távú kilátások mindenesetre nem tűnnek túl jónak.
Ha a gazdaság az első negyedévben recesszióba is kerülne, ez csupán enyhe és rövid ideig tartó lesz, és valószínűleg nem árt majd a munkaerőpiacnak. Tavasszal azonban a német gazdaság látványos visszatérést produkálhat: a korlátozások megszűnése és a globális ellátási láncok zavarainak enyhülése együttesen komoly lendületet adhat a német gazdaságnak. Ha ez kiegészül a kormány által bejelentett fiskális ösztönzőkkel, akkor a német gazdaság a recesszió után egyből a növekedés bajnokává válhat. Igaz, a geopolitikai kockázatok még mindig elronthatják a növekedési bulit.
Noha a franciáknak már lenne okuk a koccintásra, az áprilisi újraválasztására készülő Emmanuel Macron elnök még nem inna a medve bőrére.
A francia gazdaság tavaly 1969 óta a legnagyobb, 7 százalékos bővülését érte el, a pandémia miatt elszenvedett 8 százalékos visszaesés után.
A kitűnő éves eredmény annak is köszönhető, hogy a gazdaság 0,7 százalékkal növekedett az év utolsó három hónapjában a különösen erős harmadik negyedévvel összevetve, amikor 3,1 százalékos volt a bővülés, míg a piac az utolsó három hónapra csupán 0,5 százalékos növekedést várt.
Vannak azonban olyan ágazatok, amelyek még mindig bajban vannak, köztük a turizmus és a szállodaipar, de a legtöbb ágazat nagyon erős fellendülésben van, és ez munkahelyeket teremt – jegyezte meg Bruno Le Maire pénzügyminiszter. Bár 2022-t gyengébben kezdi az ország, a központi bank szerint az ötödik hullám gazdasági hatása minimális lehet, mivel a gazdaság nagyrészt alkalmazkodott a járvánnyal való együttéléshez.
Mindent egybevetve, a gazdasági színtér az áprilisi elnökválasztás előtt áll, és Emmanuel Macron egyértelműen elégedett lehet a 2021-es számokkal
– jegyezte meg Jessica Hinds, a Capital Economics vezető közgazdásza. Macron jelenleg kényelmes előnnyel vezet a konzervatív és szélsőjobboldali jelöltekkel szemben, akik az identitáspolitikát és a biztonságot próbálják előtérbe helyezni a kampány során.
