Miután kedden az Atlanti-óceán mindkét oldalán jelezték a jegybanki vezetők , hogy a drágulás miatt növekvő elégedetlenség nem kerüli el a figyelmüket, az amúgy is alacsony inflációs mutatókkal rendelkező Kína szerdán váratlanul nagy zuhanást jelentett az éves árindexben, decemberben, 1,5 százalékra a novemberi 2,3 százalékról. Nem feltétlenül jó hír ez a világ második legnagyobb gazdasága számára, még akkor sem ha a fejlett országokban az miatt szólnak a riadócsengők.
Az ártrendekben óriási a kontraszt Kína, és a planéta legnagyobb gazdasága – az Egyesült Államok –, illetve a harmadik között. Az USA szerdán délután közli decemberi inflációs adatait és az éves index a várakozások szerint tovább nőtt a már négy évtizedes csúcsot jelentő novemberi 6,8 százalékról. Az eurózónában 5 százalék volt a decemberi infláció, és emelkedik, a nagy közép-európai gazdaságokban a 7-8 százalékot is elérte, és szintén emelkedik. A viszonylag jó helyzetben lévő Csehország szerdán tette közzé decemberi adatát: náluk 6,6 százalékra gyorsult a drágulás a novemberi 6 százalékról.
Ami Kínát illeti, az elemzők számítottak némi visszavonulóra az inflációban – hiszen a kínai gazdaság lassul, a fogyasztás gyenge –, de nem ekkorára.
Az élelmiszerárak 1,2 százalékkal csökkentek – a korábban megdrágult sertéshús a várható európai trenddel szemben egyre gyorsabb –, és az ipari termelői árak éves indexe is tovább hanyatlott, a novemberi 12,9 százalékról 10,3 százalékra – ami szintén eltér az atlanti trendtől.
Kínában az infláció a fejlett világtól eltérően egyszerűen nem ügy
– kommentálták az adatokat az elemzők. Ügy ezzel szemben a gazdaság lelassulása és a belső fogyasztás viszonylagos gyengesége, ezért a kínai jegybank várhatóan lazítja a monetáris feltételeket, szemben Amerikával és Európával, ahol a jegybankok egy része már tavaly elkezdte kamatai emelését, 2022-ben pedig a szigorításban várhatóan a Federal Reserve is rálép a gázra. A Fed feje, Jerome Powell, elnöki újrajelölési meghallgatásán a szenátus illetékes bizottságában optimistának mutatkozott, hogy folytatódik a gazdaság erőteljes kilábalása, és közben az inflációt is megfékezik.
A részvényárak világszerte megindultak felfelé – a dollár pedig lefelé –, mivel Powell kommentárjai nem sugalltak az eddig vártnál erőteljesebb monetáris szigorítást. Még a hongkongi Hang Seng index is az utóbbi három hónap legnagyobb napi emelkedését produkálva 2,8 százalékot erősödött szerdán: mint máshol is, itt is a technológiai részvények profitáltak a legtöbbet a Fed-elnök meghallgatásából. Jóval kevesebbet, de emelkedett a sanghaji részvényindex is és a kínai bluchip index, a CSI300 is. A Reuters jelentése szerint a monetáris lazítást sugalló inflációesés nem rontott, hanem javított a hangulaton a kínai részvénypiacokon. A hírügynökség elemzése szerint a kínai jegybank valószínűleg azt a megoldást választja, hogy több pénzt önt a gazdaságba, ahelyett, hogy agresszívan csökkentené kamatait, például tovább csökkentve a bankok kötelező tartalékrátáját.
