Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel pénteken Genfben folytatott tárgyalásokat követően kijelentette, hogy folytatódik a párbeszéd Moszkva biztonsági követeléseiről, és hogy jövő héten írásos válaszokat vár Washingtontól.

A találkozót követő sajtótájékoztatón Lavrov elmondta, reméli, hogy az Ukrajnával kapcsolatos feszültségek enyhülni fognak, és megismételte, hogy Oroszország nem jelent fenyegetést volt szovjet szomszédjára.

Fotó: Sputnik / AFP

Oroszország, amely több tízezer katonát állomásoztat Ukrajna határa közelében, és csapatokat küldött Fehéroroszországba közös hadgyakorlatokra, azt követeli, a NATO tegyen ígéretet, hogy nem veszi fel Ukrajnát a tagjai közé, és sürgette a nyugati katonai szövetséget, hogy állítsa le a keleti terjeszkedést. 

A NATO elutasította a követeléseket.

A pénteki tárgyalásokat nyíltnak és hasznosnak minősítve Lavrov elmondta, Oroszország nem tervezi Ukrajna megtámadását, és Vlagyimir Putyin elnök mindig készen áll a Joe Biden amerikai elnökkel való kapcsolatfelvételre, de minden kapcsolatfelvételnek jól előkészítettnek kell lennie.

Blinken a tervek szerint külön sajtótájékoztatót tart, melyre még nem került sor. A pénteki megbeszélések előtt Blinken és Lavrov Genfben, a Hotel President Wilsonban tartott találkozójuk előtt egyetértett abban, hogy nem számítanak áttörésre.

„Remélem és várom, hogy ma megbizonyosodhatunk arról, hogy továbbra is nyitva áll-e előttünk a diplomácia, a párbeszéd útja. 

Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy ezen az úton járjunk, hogy békésen oldjuk meg a nézeteltéréseinket, és remélem, hogy ma tesztelhetjük ennek lehetőségét” – mondta Blinken.

Washington erőfeszítéseit a Moszkvával szembeni egységes fellépés megteremtésére veszélybe sodorták Joe Biden amerikai elnöknek a szerdai sajtótájékoztatóján elhangzott megjegyzései, miszerint a NATO megosztott lehet abban a kérdésben, hogy miként lépjen fel Moszkvával szemben, attól függően, hogy Oroszország milyen mértékben avatkozik be Ukrajnában. Az egységes elképzelés csak abban az esetben érvényes – például az Északi Áramlat 2. gázvezeték elleni vagy Oroszország SWIFT-rendszerből való kizárásával kapcsolatos – szankciókra, ha Moszkva ténylegesen megszállná Ukrajnát, vagy súlyosabb válságot okozna a határon vagy a vitatott területeken.

Oroszország szerint a NATO-nak Romániát és Bulgáriát is el kéne hagynia

Sőt, a katonai szövetségnek Moszkva szerint az 1997-es határok mögé kellene visszavonulnia. Ez a magyar csatlakozás előtti időpont.