Precedensnek tűnő döntést hozott az Amerikai Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala, amikor elutasította azt a kérelmet, hogy egy mesterséges intelligencia szerzői jogot kapjon egy általa létrehozott műalkotásra – számolt be róla a The Verge.
Az ítélet múlt héten született, amikor egy háromtagú testület felülvizsgálta azt a 2019-es ügyet, amelyben Steven Thaler megpróbált szerzői jogot szerezni egy olyan képre, amelyet az általa létrehozott Creativity Machine nevű algoritmus hozott létre. A testület akkor úgy találta, hogy Thaler
mesterséges intelligencia által létrehozott képére nem vonatkozik azaz elem, hogy emberi szerző alkotta, ami a védelemhez szükséges a szabvány szerint.
A Creativity Machine műalkotása „A Recent Entrance to Paradise” (Bejárat a Paradicsomba) nevet viseli. A mű egy „Szimulált halálközeli élmény” fantázianévvel illetett képsorozat része, amelyben az algoritmus hallucinációs képek feldolgozásával alkotott meg egy fiktív feldolgozást a túlvilágról. Különlegesség, hogy mindezt a mesterséges intelligencia teljesen minimális emberi beavatkozással tette meg. Ez a minimális beavatkozás pedig a Szerzői Jogi Hivatal számára nem volt elegendő.
A testület döntése szerint a szerzői jog létfontosságú része az emberi elme és a kreatív kifejezés közötti kapcsolat. Bár az amerikai szerzői jogi törvény nem részletezi a nem emberekre vonatkozó szabályokat, több éves bírósági gyakorlatok azt bizonyítják, hogy nincs meg a támogatottsága annak, hogy állatnak, vagy akár isteni lények ítéljék meg a szerzői jog védelme által nyújtott előnyöket.
Egy 1997-es határozat alapján egy (feltételezett) isteni kinyilatkoztatásokat tartalmazó könyv élvezhet szerzői jogi védelmet, amennyiben (ismét csak feltételezhetően) emberi rendeszerezés és gondozás elemei is megtalálhatóak benne. Ugyanakkor a közelmúltban már született ítélet arról is, hogy egy majom nem indíthat pert szerzői joga megsértése miatt.
A bíróságok következetesen úgy ítélték meg, hogy a nem emberek által készített alkotásokat nem illeti meg a szerzői jog védelme
– ismerteti közleményében a testület.
A döntés nem feltétlenül jelenti azt, hogy a mesterséges intelligenciát tartalmazó műalkotások semmilyen védelemre nem jogosultak.
Szintén sikertelen volt az ügy, amely arra irányult, hogy a mesterségen intelligencia szabadalmaztathasson találmányokat az Egyesült Államokban. Az ügy azonban még koránt sincs lefutva. Thaler valószínűleg másik bíróságon is megpróbálkozik majd hasonló beadvánnyal, hiszeny a szabályozás láthatóan még nem kiforrott. És ahogyan a mesterséges intelligencia is egyre nagyobb szerepet kap a művészek repertoárjában, úgy minden bizonnyal ennek a jogi határait is még évekig tesztelhetik.
