Olaf Scholz német kancellár, kedden érkezett Moszkvába, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaljon.
Putyin a megbeszélést követően emlékeztetett rá, hogy a „politikai felhangok” nélkül megépített Északi Áramlat-2 gázvezeték már december óta készen áll a működésre, és szorgalmazta, hogy helyezzék üzembe Európa energiabiztonsága érdekében. Megerősítette, hogy gazdasági célszerűség esetén Oroszország kész Ukrajnán keresztül is folytatni a gázszállítást 2024, vagyis a kétoldalú hosszú távú szerződés lejárta után is. A 11 milliárd dollár értékű beruházást Putyin Európa legnagyobb infrastrukturális projektjének nevezte. Az Északi Áramlat-2 várhatólag megduplázza a már meglévő, a Balti-tenger alatt áthaladó Északi Áramlat vezeték szállítási kapacitását.
Olaf Scholz német kancellár a megbeszélést követően úgy fogalmazott, hogy jó jelnek látja az ukrán határ közelében állomásozó orosz csapatok egy részének visszavonásáról szóló orosz bejelentést. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár újságíróknak azonban még a találkozót megelőzően elmondta, hogy vannak ugyan jelek arra, hogy Moszkva kész folytatni a tárgyalásokat, ami óvatos optimizmusra ad okot, de eddig nem látszik a de-eszkaláció semmilyen jele az ukrán határ közelében az orosz fél részéről.
Sokak szerint korai még az optimizmus, mert önmagában azzal is további nyílt támadás érheti Ukrajna területi integritását, ha Putyin jóváhagyja az orosz parlament alsóháza keddi, nagy többséggel elfogadott indítványát,
és ezzel elismeri a két délkelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságot” független államnak. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírókkal közölte, hogy egyelőre semmilyen hivatalos döntés nem született a két szakadár köztársaság Oroszország általi elismeréséről. A német kancellár a találkozót követően hangsúlyozta, hogy az ukrajnai szakadárok orosz elismerése a minszki megállapodások megsértése lenne, és politikai katasztrófához vezetne. Putyin szerint a Donyec-medence kérdése még rendezhető a minszki megállapodások révén.
A két Ukrajnához tartozó keleti megye Donyeck és Luganszk az orosz támogatású helyi milíciák segítségével 2014 óta harcol az ukrán hadsereggel, és azóta tartja magát független népköztársaságnak, lakóinak többsége eközben felvette az orosz állampolgárságot. A legtöbb nyugati elemző szerint nem valószínű, hogy Oroszország teljes inváziót indítana Ukrajnával szemben, a legvalószínűbb, hogy a helyiek egy megrendezett ukrán támadást követően kérnék az orosz beavatkozást, akik állampolgáraik védelmére hivatkozva ezt azonnal meg is adnák. A harcok ezt követően a szakadár területeken túl, Mariupol és Odessza kikötővárosok irányába is továbbterjedhetnek. A két kikötőn keresztül zajlik az ukrán külkereskedelem kétharmada, így ezeknek a városoknak az elfoglalása nemcsak katonai, hanem gazdasági és geopolitikai szempontból is különösen fontos lenne Oroszország számára.
A feszültség fokát jelezi, hogy Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrán néphez intézett hétfő esti beszédében már arról beszélt, hogy
nagy a veszélye annak, hogy Oroszország szerdán megtámadja Ukrajnát.
Február 16-át ezért a Nemzeti Egység napjává és ezzel együtt munkaszüneti nappá nyilvánította. Kijelentette, hogy egész Ukrajnát fellobogózzák, és felkészítik a harcra.
Az orosz külügy szóvivője, Maria Zakharova kedd reggel ezért már azzal gúnyolódott, hogy vaklárma volt a Nyugat háborús hisztériája, amit az is bizonyít, hogy a déli és nyugati katonai körzetek egységeit elkezdték visszaszállítani bázisaikra, miután számukra véget ért a hadgyakorlat. Miután hétfőn Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megjegyezte, hogy maradt még esély a feszültségek diplomáciai úton történő rendezésére, ezért a csapatvisszavonás hírére sokan azt kezdték találgatni, hogy ez már a tényleges enyhülés előjele lehet-e.
Az enyhüléssel kapcsolatos optimizmust mutatta, hogy kedden jelentősen felpattant a moszkvai A nap folyamán több mint 5 százalékot emelkedett a dollárban számolt – a moszkvai tőzsdén jegyzett 50 legnagyobb orosz vállalatot tömörítő – RTS-index, de valamennyi európai tőzsdén pozitív volt a hangulat. A rubel a korábbi veszteségeket részben ledolgozva 1,4 százalékot erősödött a dollárral szemben a nap folyamán.
Ha a feszültség valóban enyhülne is, az még mindig kérdéses, hogy ennek mi az ára, a háttérben milyen alkufolyamatok történnek, és ez miként érinti majd Ukrajnát és Kelet-Európát. Mindenesetre Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter, olasz kollégájával az ukrán fővárosban történt találkozóját követően kijelentette, hogy kizárólag Ukrajna és a NATO-tagországok ügye Kijev csatlakozási szándéka a szövetséghez.
