Az Ukrajna elleni invázió miatt Ausztrália vasárnap azonnali hatállyal megtiltotta a timföld és a bauxit exportját Oroszországba. Ez súlyos csapást jelent Moszkva számára,
mivel a felhasznált timföld majdnem húsz százalékát a szigetországból szerzi be,
a lépés tehát jelentős mértékben korlátozza az egyik legfőbb orosz exportcikk, az alumínium termelését. A Rio Tinto angol-ausztrál bányaipari óriás közös vállalatot is üzemeltet az orosz Ruszallal, a világ második legnagyobb alumíniumgyártójával. Az ausztrál kormány azt is bejelentette, hogy legalább hetvenezer tonna szenet ajándékoz Ukrajnának az energiaigények kielégítése érdekében. Ausztráliától más, orosz energiahordozóktól függő állam, így Lengyelország is kért szenet, és a szállítmányokat a lehető leghamarabb útnak is indítják.
A nyugati szankciók egyre szélesebb körűek Oroszországgal szemben, a Bloomberg értesülése szerint az Európai Bizottság azt is fontolgatja, hogy az oligarchák befagyasztott vagyonát használhatnák Ukrajna újjáépítésének finanszírozására, az ötlet azonban még nagyon korai szakaszban van. A világ legfejlettebb országai, a G7 is koordinálja az erőfeszítéseket ennek érdekében, és ahol a nemzeti törvények lehetővé teszik, ott elkobozhatják az oligarchák befagyasztott vagyonát.
Kína ellenzi a nyugati szankciókat és ennek a hétvégén ismét élesen hangot is adott annak ellenére, hogy pénteki kétórás telefonbeszélgetésük során
Joe Biden amerikai elnök figyelmeztette pekingi partnerét, Hszi Csin-pinget, hogy következményei lesznek, ha Peking támogatást nyújt Moszkvának.
„Az Oroszország elleni szankciók egyre felháborítóbbak” – jelentette ki Li Ju-cseng kínai külügyminiszter-helyettes szombaton Pekingben. „A történelem ismételten megmutatta, hogy szankciók nem oldanak meg problémákat. Mindössze az átlagembereknek ártanak és megnehezítik a világkereskedelmet” – tette hozzá.
Szakértők szerint Kína is hamarosan megérzi az ukrajnai konfliktus gazdasági hatásait, mert vissza fog esni a külföldi kereslet és nőnek az importárak. Az ANZ Research becslései szerint
a kínai külkereskedelmi többlet emiatt az idén 238 milliárd dollárra olvadhat
– a rekordot jelentő tavalyi 676 milliárdos plusznak mindössze a 35 százalékára. A háború lelassíthatja a globális, de különösen az európai gazdaság növekedését, márpedig az Peking második legnagyobb kereskedelmi partnere, az ország teljes exportjának mintegy 15 százalékát adja. „Az EU gazdasági növekedése statisztikailag nagymértékben korrelál Kína exportnövekedésével” – mondta ezzel kapcsolatban a CNBC-nek Betty Wang. Az ANZ Research kínai gazdasággal foglalkozó vezető közgazdásza hozzátette, hogy az EU GDP-növekedésének minden egyes százalékpontos visszaesése esetén Kína teljes exportnövekedése 0,3 százalékponttal csökken. A chiphiány például már korábban is súlyos volt, de a háború még tovább rontott a helyzetet, mivel Oroszország és Ukrajna is jelentős szerepet játszik a globális félvezető-ellátási láncban. Az elektronikai cikkek kivitele pedig 17,1 százalékponttal járult hozzá Kína 30 százalékos exportnövekedéséhez 2021-ben.
Németország megállapodott Katarral
Hosszú távú energetikai partnerségről állapodott meg Németország és Katar – jelentette be vasárnap Robert Habeck német gazdasági miniszter a Tamim bin Hamád Al Táni emírrel folytatott dohai tárgyalásai után. Habeck nem tett említést pontos mennyiségről, a részleteket a két fél ezek után fogja majd kidolgozni, de nem csupán cseppfolyósított gáz (LNG) szállításáról van szó, hanem közös projektekről is a megújuló energiaforrások területén, valamint az energiahatékonyság fejlesztésében. Az ukrán válság miatt Berlin mielőbb szabadulni akar az orosz gázfüggőségtől.
