Fékevesztett drágulás folyik a fémpiacon
Az ipari fémek és az energiahordozók elképesztő drágulása súlyosan érinti a feldolgozóipart, üzleti terveik és árpolitikájuk átszabására késztetik a termelő vállalatokat, első helyen a járvány utóhatásai miatt amúgy is szenvedő autóipart.
Oroszország ukrajnai háborúja alaposan felverte szinte valamennyi termék árát a nyersanyagtőzsdéken,
noha az eddig meghozott nemzetközi szankciók a fémkereskedelmet eddig nem is érintették.
Igaz számos szakértő szerint hamarosan ez a lap is előkerül a pakliból, hogy jobb belátásra kényszerítsék Putyint. Más kérdés, hogy ez valószínűleg újabb a lökést adna az áraknak. A Londoni Fémtőzsdén (LME) enélkül is sorra dőlnek a rekordok, a nikkel tonnánkénti ára egy hét alatt négyszeresére nőtt és átlépte a százezer dollárt az ellátási aggodalmak közepette. Kedden az LME átmenetileg fel is függesztette a villanyautók akkumulátorainak és az acélgyártásnak alapanyagául szolgáló fém kereskedését.
A három hónapos határidős jegyzés 101 365 dollárnál akadt ki, az árrobbanást a háború mellett a már jelenleg is alacsony készletekkel magyarázták az elemzők. Oroszországhoz kötődik a globális kínálat tíz százaléka, s a legnagyobb feldolgozó, a Norilszk Nikkel maga felel az akkuelektródákhoz használt különleges nikkel kereskedelmének 15-20 százalékáért a JPMorgan adatai szerint.
Hasonló a helyzet a palládiumnál, a katalizátorfém hétfőn 3441 dolláros unciánkénti történelmi csúcsot állított fel,
de kedden sem süllyedt vissza a jegyzés a lélektani szint alá, ahogy az arany is kétezer dollár fölött kereste a helyét. Ole Hansen, a Saxo bank elemzője szerint ha a feszültség nem oldódik, a drágulás sem hagy alább, mivel a keresletet az autóipar generálja, s bár a palládiumot és a platinát minimális mennyiségben használták fel az alkatrészekben, nem tudják azokat kiváltani.
Hansen hozzátette, hogy az arany a 2020 augusztusában felállított 2072 dolláros történelmi csúcsa is veszélyben van, a bizonytalanságok, a hiányzó jegybanki lépések és felszökő infláció rendesen aláfűt a fém jegyzésének. A fémpiaci káoszban a kínaiak sem látnak tisztán, kedden a sanghaji határidős tőzsdén módosították az arany, réz, alumínium, cink, ólom és fűtőolaj határidős ügyleteire vonatkozó letéti követelményeket és kereskedési limiteket, amelyeket 10 és 14 százalék közé emeltek.
A német autógyártás orosz fémbeszállítóknak való kiszolgáltatottsága kiemelkedő Európában,
2020-ben a nikkel 44, a titánium 41, a vas 33 és a palládium 18 százaléka származott tőlük. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Oroszország a világ ötödik legnagyobb vasérctermelője és -exportőre, ők látják el alapanyaggal például az osztrák Voestalpinét és a svéd SSAB-t. Előbbi készletei pár hónapra elegendőek, utána új beszállító felé nézhet, ha nem jön a vonat keletről. Amely a szankciós listáról szintén lemaradt, hétfőn 4073 dolláros tonnánkénti áron rekordot döntő alumíniumot is hozhatja zavartalanul. Nem is keveset, hiszen az energiaigényes könnyűfém gyártásában 6 százalékos az oroszok a világpiaci részesedése.
Paradox módon most azonban az ukrajnai beszállítókkal vannak gondok, a kábelkötegeket – amelyek egy átlagos autót 5 kilométer hosszan szelnek keresztül-kasul –, nem tudják rendben szállítani a háború miatt, s ez a Volkswagen konszern több gyárában is fennakadást okoz az autók összeszerelésében. A BMW sincs jobb helyzeten, a bajorok viszont jó lóra tettek azzal, hogy hulladékfeldolgozásból nyerik ki az akkumulátorfémek egy jelentős részét, az új BMW iX modelleknél például a nikkel fele már elektronikai hulladékból származik.
A Stellantis csoport feje, Carlos Tavares nem rejtette véka alá, hogy amíg eddig a csiphiány és energia drágulása, úgy ezután az alapanyagok beszerzési költségének emelkedése is érvényesül majd az autóárakban. A drágulás mértéke egyelőre csak becsülhető, az viszont beszédes adat, hogy az Egyesült Államokban egy új autó 44 460 dolláros átlagos ára februárban, tehát még a háború előtt 18,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
