Két tűz között Belgrád az orosz-ukrán háborúban

Szerbia hatalmas nyomásnak van kitéve és az ukrajnai konfliktus nyomán kialakult világválság egyre nagyobb mértékben befolyásolja a szerbiai gazdasági és politikai állapotokat is. Aleksandar Vučić államfő ezt a kijelentését többször is megismételte az elmúlt néhány napban. Drámai hangon közölte az állami televízióban, hogy kőolaj, a villanyáram, de a szén ára is drasztikusan emelkedik a világpiacon, ezért az államvezetőség munkacsoportokat hozott létre, amelyek folyamatosan figyelemmel kísérik a fejleményeket, valamint döntenek az állami készletek feltöltéséről és más intézkedésekről.

Szerbia 123,6 millió köbméternyi földgáztartalékkal rendelkezik az udvarnoki tározóban. Emellett két hónapra elegendő kőolajkészletet is felhalmoztak. Az államfő szerint pánikra nincs ok, de súlyos kihívásokkal kell szembenézni. A leköszönő elnök azt is közölte, hogy Szerbia nem fogja kisajátítani az orosz vagyont, legfeljebb megvásárolja azt. Az ország fizetőképes, a dinár stabil, a bankrendszer és az energiaellátás teljesen biztonságos, búzából és kukoricából pedig még kivitelre is jut – jelentette ki. 

Minden élelmiszerből van elegendő, vigyázni fogunk a régió biztonságára és nem reagálunk a provokációkra – szögezte le az államfő.

Az országban kiírták a parlamenti és az elnökválasztást is, valamint néhány önkormányzatban is választások lesznek, április 3-án. Az orosz-ukrán konfliktusnak komoly politikai következményei is lehetnek. A leköszönő elnök azt is többször megismételte, hogy Szerbiára hatalmas nyomás nehezedik, kevés helyen tanúsítanak megértést az álláspontja iránt. Az Európai Unió és az Egyesült Államok tisztségviselőivel is egyeztetett. Többször is hangsúlyozta, hogy Szerbia tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását a nemzetközi joggal összhangban. Ugyanakkor sokan elvárnák, hogy Oroszországgal szemben szankciókat vezessen be.

A szerb elnök, valamint a leköszönő kormányfő és a parlament leköszönő elnöke is megismételte többször is, hogy a nemzeti érdekeikkel összhangban Szerbia nem vezet be Oroszországgal szemben szankciókat. 

Arra törekednek, hogy megőrizzék katonai semlegességünket és tiszteletben tartják azt a döntést, hogy a hadsereg és a rendőrség a továbbiakig nem tart közös hadgyakorlatokat más államokkal.

Bojan Stanić, a Szerbiai Gazdasági Kamara stratégiai elemzésekkel megbízott részlegének illetékese azt nyilatkozta, hogy az orosz–ukrán konfliktus gazdasági hatásai nem fogják elkerülni Szerbiát. „Egy nagy gazdasági válsággal kell szembenéznünk, ami politikai tényezők következménye. Emiatt óriási a bizonytalanság - fogalmazott. Elsőként azokat a cégeket sújtja, amelyek Ukrajnával és Oroszországgal kereskednek. 

Gondok vannak a határátkelőhelyeken. 

Még mindig vannak olyan kamionjaink, amelyek Nyugat-Ukrajnából Romániába, Magyarországra vagy Szlovákiába tartva az átkelőhelyeken várakoznak. 

Ukrajna és Oroszország területére 2021-ben a szerb kivitel körülbelül egymillió eurót tett ki.

Ukrajnával most lehetetlen a kereskedelem, és az orosz piac elérése is gond. A rubel értékvesztése, a magas szállítási költségek és a bizonytalanság a határátkelőhelyeken, mind-mind akadályt jelentenek. Léteznek alternatív útvonalak, de eddig túlnyomórészt Ukrajnán keresztül ment az áru és kérdéses, hogy a jövőben hogy lehet majd megoldani a felmerülő gondokat. 

Vladimír Bilčík és Tanja Fajon, az Európai Parlament (EP) képviselői közös nyilatkozatban szólítják fel Szerbiát arra, hogy hangolja össze politikáját az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájával és vezessen be szankciókat az Ukrajna elleni agresszió miatt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, közölte a Beta hírügynökség.

Szerbia Ukrajna területi integritását támogatja, viszont nem hajlandó csatlakozni az EU Oroszország elleni szankcióihoz, így Bosznia-Hercegovina mellett az egyedüli ország a Nyugat-Balkánon, amely nem egyeztette álláspontját az EU-val.