James G. Stavridis, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) volt szövetséges főparancsnoka vasárnap kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin elnök „a lehető legjobb dolog, ami valaha történt” a NATO-val, hiszen az orosz vezető Ukrajna elleni inváziója végre meggyőzte a Nyugatot a védelmi költségvetés bővítéséről. Stavridis, aki 2009 és 2013 között szolgált NATO-parancsnokként, példaként említette Németország költségvetés-bővítését az MSNBC-nek adott interjújában.
Négy évet töltöttem a NATO-szövetségesek főparancsnokaként. A magas szintű tisztviselők minden találkozóján volt lehetőségem beszélni Angela Merkel német kancellárral és Ursula von der Leyen védelmi miniszterrel. És annak ellenére, hogy a négy év alatt minden alkalommal elmondtam, hogy emelniük kell a védelmi kiadásokat, semmire sem jutottam. – mondta Stavridis.
Vlagyimir Putyin azonban 48 óra alatt elérte, hogy a németek gyakorlatilag megduplázzák a védelmi költségvetésüket – ami, hozzá kell tenni, okos lépés volt a részükről. Szóval Putyin a lehető a legjobb dolog, ami valaha történt a NATO-val – folytatta a nyugalmazott admirális.
Az ukrajnai invázió február 24-én vette kezdetét. Pár napra rá, február 27-én Európa legnagyobb gazdasága, Németország bejelentette, hogy létrehoznak egy egyszeri 100 milliárd eurós védelmi alapot a felmerülő katonai kiadásokra. Olaf Scholz kancellár hozzátette, hogy az elmúlt időszak költségvetés-csökkenését mostantól felváltja a bővítés, az ország éves védelmi kiadásai meghaladják majd a 2 százalékát. Scholz szerint a többletforrás egyszerre szolgálja az ország biztonságát és Németország NATO-kötelezettségeinek teljesítését is.
Stavridis a The New York Timesnak elmondta, hogy a kialakult globális rendszer olyan, mint egy ütött-kopott autó, amely elavult. „De még mindig úton van, gördül, és ami ironikus, hogy Vlagyimir Putyin egy hét alatt többet tett azért, hogy energiát adjon neki, mint bárki más, akire emlékszem” – mondta.
A nyugalmazott négycsillagos admirális vasárnap kijelentette, „nagyon valószínűtlen”, hogy Putyin nukleáris fegyvereket vessen be, vagy akár felvegye a harcot bármely NATO-tagországgal.Ha hagyományos konfliktusba kerülne a NATO-szövetséggel, amely 15 az 1-hez többet költ, mint Oroszország, akkor a Nyugatnak négy az egyhez lenne az előnye a szárazföldi csapatokban. Öt az egyhez az előnye a harci repülőgépek terén, hat az egyhez a hadihajóknál... – folytatta.
Ugyanakkor amiatt aggódik, hogy Putyin nem áll meg Ukrajnánál. Nem hiszem, hogy megtámadna egy NATO-nemzetet, de célkeresztbe veheti Moldovát, Kazahsztánt és Fehéroroszországot, amelyek egykor a Szovjetunió részei voltak– mondta az MSNBC Sunday Show házigazdájának, Jonathan Capehartnak.
Kazahsztán és Fehéroroszország határos Oroszországgal, Moldova pedig Ukrajna délnyugati részén található. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök ráadásul már régóta Putyin szövetségese, és a múlt hónapban megengedte az orosz erőknek, hogy átlépjék a határait és megtámadják Ukrajnát.
Capehart megjegyezte, hogy Stavridis nem említette Észtországot, Litvániát vagy Lettországot Putyin célpontjai között. Stavridis szerint nem valószínű, hogy Putyin dühében átlépné a NATO-határt és megtámadná ezen tagországokat, hiszen a katonai erő mérlege nagyon ellene szól.
