Az az év végére kétharmadára, 2027 végére pedig nullára kívánja csökkenteni az orosz kőolaj- és földgázfüggőségét – erősítette meg Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős biztos az Il Messaggero című olasz lapban tegnap közölt interjúban.
Mivel a különböző szankciós csomagok valószínűleg az energiát is magában foglalják majd, ezért ebben az irányban dolgozunk. Az első cél az orosz kőolajtól és földgáztól való függőség csökkentése és megszüntetése, a második pedig egy olyan stratégia kidolgozása, amely nem lassítja az éghajlatváltozási stratégia megvalósításának folyamatát
– mondta, s hozzátette, hogy „az orosz energiától való függőség csökkentésének módja a megújuló energiaforrásokon keresztül vezet”.
Azt azonban még nem tudni, hogy az Európai Unió mikor és milyen büntetőintézkedéseket vezet be az orosz energiára. A gázimport betiltása egyelőre még napirenden sincs, és húzódik a döntés az olajról is. Az uniós tagállamok brüsszeli nagykövetei még nem egyeztettek az Európai Bizottság elnökének kabinetfőnökével a következő csomagról, amely ezt a tervekben magában foglalja. A Politico értesülése szerint brüsszeli diplomaták ebből azt a következtetést szűrték le, hogy a csomag ezen a héten aligha készül el, de a menetrendről talán kiderül valami a nagyköveteknek az ukrán válságról szóló mai tárgyalásán.
Az előzetesen kiszivárgott információk alapján még az sem világos, hogy az EU mennyire kemény megoldást választ,
kompromisszumra azonban van lehetőség, ha különbséget tesznek a kőolajfajták, illetve olajszármazékok, valamint aközött, hogy azok tartályhajón vagy csővezetéken érkeznek-e, és hagynának időt az átállásra. Tegnap már a német koalíciós pártok is sürgették a kabinetet, hogy teljesen állítsa le az orosz olaj és gáz importját, „amilyen gyorsan csak lehetséges”.
Az egyik legkeményebb álláspontot Lengyelország képviseli.
Varsó az orosz olaj-, gáz- és szénimport azonnali leállítását sürgeti,
és példát akar mutatni a többieknek, de a valóságban súlyos nehézségekbe ütközik, hogy megszabaduljon az orosz energiahordozóktól. A Forum Energii kutatóintézet adatai szerint Lengyelország a felhasznált gáznak 46, az olajnak 64, a szénnek pedig 15 százalékát Oroszországból szerzi be, vagyis az orosz energia egyik legnagyobb európai fogyasztója – miközben Ukrajna kulcsfontosságú szövetségese a háborúban. Varsó már áprilisban bejelentette, hogy leállította a szénimportot Oroszországból és Fehéroroszországból, bár az uniós embargó csak augusztusban lép életbe. Az olaj- és gázvásárlást azonban a kormány az év végéig engedélyezi, amit Anna Moskwa klímáért és környezetvédelemért felelős miniszter azzal magyarázott a Politicónak, hogy ha egyedül lépnének, akkor az túl nagy kihívás lenne.
Nincs még egységes energiapolitika, ez csak válságreakció, válasz a háborúra
– mondta. A lap ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a lengyel parlamentben nemrég leszavaztak egy javaslatot, amely a szén mellett azonnal leállította volna a cseppfolyósított gáz (LNG) azonnali importját is Oroszországból – és azt a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt, valamint maga Mateusz Morawiecki miniszterelnök sem támogatta. Ez nem is annyira meglepő, mivel az LNG-import kétharmada – ami a fogyasztás több mint felét teszi ki –orosz volt 2020-ban. Morawiecki ennek ellenére azt ígéri, hogy év végéig az LNG-behozatalt is leállítják.
Az orosz gazdaságra az energiakivitel elveszítése súlyos csapást mér a jövőben, az Ukrajna elleni invázió és a válaszul hozott nyugati szankciók pedig már most. A Kommerszant az S&P Global Market Intelligence előrejelzését ismertette, amely szerint az orosz 11,1 százalékkal csökken az idén és további 1,9 százalékkal jövőre, és az országnak tíz évre lesz szüksége ahhoz, hogy a gazdaságát visszaállítsa a 2021-es szintre. Oleg Vjugin, a moszkvai felügyelőbizottságának elnöke, a központi bank korábbi első alelnöke hasonló arányú, 10-12 százalékos csökkenésre számít az idén, míg a Nemzetközi Valutaalap 8,5 százalékos visszaesést vár 2022-ben és 2,3 százalékosat 2023-ban.
