A Kiel Világgazdasági Intézet már az orosz–ukrán háború kitörése előtt is nyomon követte a szövetségesek hadászati, pénzügyi és humanitárius felajánlásait Ukrajnának. A nyilvántartásukat január 24-én indították, azon a napon, amikor több NATO-tagország is katonai riadókészültséget rendelt el az orosz–ukrán határ menti katonai mozgósításra reagálva. Most május végén is összesítették a felajánlásokat, a frissített listájuk már 37 országot tartalmazott, az EU-tagok, illetve a G7-országok mellett Ausztráliát, Dél-Koreát, Törökországot, Norvégiát, Új-Zélandot és Svájcot is. Az adatbázis csak hivatalosan megerősített kormányzati felajánlásokat tartalmaz, tehát például a Nemzetközi Vöröskereszten vagy más civil szervezeten keresztül Ukrajnába eljuttatott magánadományokat nem.

A listából kiderül: a legtöbb forrást eddig az Egyesült Államok ajánlotta fel Ukrajnának, a nemrég elfogadott második segélycsomaggal együtt már 43 milliárd eurónyi fegyverszállítmányt, pénzügyi forrást, illetve humanitárius segélyt ígért a háború sújtotta országnak. Az EU-tagok összesen 16 milliárd eurónyi segélyt ajánlottak fel, mintegy harmadát az amerikainak.

Az EU-országok az elmúlt hetekben egyre lassabban cselekedtek, nemcsak a fegyverszállítmányok, hanem a pénzügyi és a humanitárius segély is késik

– foglalta össze a számokat a Kiel Intézet szakértője. Christoph Trebesch elmondta azt is: az új lista az Ukrajnából érkezett menekültek ellátására fordított forrásokat is tartalmazza, mert, mint ahogy a kutató elismerte:

egyes országok joggal hívják fel a figyelmet arra a tényre, hogy az Ukrajnából érkező menekültek befogadása jelentős terheket ró a költségvetésükre.

A menekülteknek a legtöbb segítséget Lengyelország, Románia, Magyarország és Szlovákia adta.  

2022.03.13. Beregsurány Menekültek az ukrán magyar határon Fotó: Móricz István Bors
Az orosz–ukrán háború elől menekülőknek a legtöbb segítséget Lengyelország, Románia, Magyarország és Szlovákia adta – derült ki a Kiel Intézet összesítéséből  
Fotó: Móricz István

 

Észtországból érkezett a legtöbb segítség

A Kiel az egyes országok hozzájárulásait gazdasági erejükhöz mérten is összehasonlította. Ebből az derült ki, hogy GDP-arányosan a legnagyobb hadászati, pénzügyi, illetve humanitárius segítséget a háború eleje óta folyamatosan Észtország és Lettország nyújtotta Ukrajnának, és csak ezeket követi a rangsorban az Egyesült Államok.

Az Ukrajnának nyújtott második amerikai segélycsomag elfogadásáig Lengyelország volt a harmadik legbőkezűbb adakozó; a GDP-je 0,45 százalékát ajánlotta fel bajban lévő szomszédjának. Ha a menekültekre fordított forrásokat is a tekintjük, akkor a lengyeleknek végképp nincs okuk a szégyenre: ők nyújtották a legnagyobb támogatást Ukrajnának.

Magyarország az ötödik, Németország – messze lemaradva – csak a tizennegyedik a bruttó hazai terméke 0,06 százalékával egyenértékű segítséggel.

Az Ukrajnának küldött katonai, pénzügyi és humanitárius segélyek a arányában, a menekültek befogadásának költségével együtt
Forrás: Kiel Világgazdasági Intézet

Amennyiben csak a fegyver-, pénz- és humanitárius segélyszállítmányokat nézzük, Észtország a GPD-je 0,81 százalékával egyenértékű felajánlást tett Ukrajnának május végéig, Lettország 0,72, Lengyelország 0,46, Litvánia 0,2, Szlovákia 0,12 százaléknyit, Norvégia és Magyarország a bruttó hazai össztermék 0,9 százalékával egyenértékűt, Franciaország és Csehország 0,8 százaléknyit.