Két hónapja lehetetlen asztalt kapni Romain Fontell négy barcelonai éttermének valamelyikében. A város újra nyüzsög. Két év stagnálás után végre visszatértek a sétahajók, a nagy koncertek és a fesztiválok, végül, de nem utolsósorban pedig a turisták tömegei – írja az El País.
„A számok már most jobbak, mint 2019-ben voltak, és a következő hónapokra vonatkozó előrejelzések is prímák” – örvendezik Fontell, majd hozzáteszi, megtanultak együtt élni az inflációval is. Azt viszont nem akarja megjósolni, hogy mi történik majd ősszel.
A gazdasági előrejelzés jószerével lehetetlenné vált, még rövid távon is. Az biztos, hogy a járvány utáni kilábalás egyre inkább veszít a lendületéből.
Egy évvel ezelőtt a nemzetközi szervezetek nagyon erős, 4 százalék közeli növekedést jósoltak az eurózónában, amit azóta az Európai Központi Bank (EKB) 2,8-re csökkentett. Minden irányból, különösen Oroszország felől erős ellenszél fúj Európa felé. Ha pedig Moszkva úgy dönt, hogy elzárja a gázcsapot, Európa akár fagyos téllel is szembesülhet.
Minden jel arra utal, hogy az európaiak úgy döntöttek, nyáron bepótolják az elmaradt nyaralásokat. Azt látjuk, hogy a fogyasztók hajlandók elkölteni a megtakarításaikat, a büdzsében pedig a szabadidő és a turizmus előkelő helyet kapott. Várhatóan jó szezon lesz – mondta Ángel Talavera, az Oxford Economics elemzője.
A közgazdászok körében azonban kezd terjedni a fekete ősz kifejezés. Fontell, a barcelonai vendéglős pedig nem tehát mást, csupán szorítani tud, hiszen például a tekintélyes német Ifo gazdaságkutató intézet egyelőre arra számít, hogy az Európa gazdasági mozdonyának tartott Németország GDP-je az idén 2,5, jövőre pedig 3,7 százalékkal nő. Timo Wollmershäuer elemzési igazgató ellenben a spanyol lapnak elárulta, hogy az ukrajnai háború, az és a kínai megszorítások miatt az idei évre vonatkozó előrejelzéseket máris 1,5 százalékponttal kellett csökkenteniük a 2021 végihez képest.
Hasonlóan járt el az EKB is, egy alternatív forgatókönyvet vázolt fel, amelyben az orosz földgáz teljes elzárásának esetét veszi alapul. Ez a hipotézis pedig az EKB szerint már 2022-re jóval gyengébb, 1,3 százalékos növekedést, 2023-ra pedig 1,7-es zsugorodást valószínűsít. Az is tartósabbá válna, és az idén átlagosan 8, a következő évben pedig 6,4 százalékon állna.
A magasabb árak felemésztenék a háztartások jövedelmét, és a fogyasztás is csökkenne. Más szóval, beköszöntene a rettegett stagfláció.
Ez azonban nem minden. Közben az EKB-nak az euróövezeti alapkamatot a jelenlegi negatív tartományból, az El País szerint plusz 3 százalék fölé, esetleg ennél is magasabbra kell emelnie, ami alaposan lelassítja a kontinens gazdaságát.
Ráadásul az eurózóna déli részén éppen a múlt héten tapasztalták meg, hogy az EKB első kamatemelésének bejelentése miatt hogy megugrottak a kötvények kockázati felárai. Már most tartanak a 2010-es adósságválság visszatérésétől. Athanasios Orphanides, a Massachusetts Institute of Technology üzleti iskola professzora úgy véli, az EKB szigorodó monetáris politikája katasztrofális következményekhez vezethet a déli tagállamokban, ám az egész euróövezet szenvedni fog.
Ha a kockázatok valósággá válnak, a nagy kérdés az lesz, hogy milyen intenzív lesz a visszaesés. Lorenzo Codogno volt olasz pénzügyminiszter, a London School of Economics professzora mindenesetre meglehetősen optimista, szerinte a rövid ideig tarthat, és csak néhány országra korlátozódik, a kilábalást pedig segíti majd a mintegy 800 milliárd eurós helyreállítási alap.
Ez persze nem vigasztalja majd az esetleg az újabb nehéz időszakot átvészelni már nem képes vendéglősöket, akik rosszkor keveredtek rossz helyre.
