Lezárta a laza monetáris politika éráját az EKB, a forint is örült neki

Egy évtizede nem emelt kamatot az Európai Központi Bank és irányadó kamata az 2010-es évek közepe óta a nullán áll. Ez a csütörtöki - rendhagyó módon nem Frankfurtban, hanem Amszterdamban tartott - ülésen is így maradt, az esemény azonban mégis vízválasztó, mert a bank hivatalosan is véget vetett a laza monetáris politika hosszú korszakának, és felkészített rá, hogy a következő döntése már a kamatok emelése lesz.

Több év után, a következő három hétben az EKB véget vet APP néven ismert pénzbőség-teremtő kötvényvásárlási programjának, és negyed százalékpontos júliusi kamatemelésre készül.

 Alig fél éve a bank még kevés aggodalmat mutatott az árak középtávú alakulását illetően, mai közleménye azonban ezzel a mondattal kezdődött:

A magas infláció mindannyiunk számára kiemelkedő kihívás.

Ugyanezzel a mondattal kezdte beszámolóját a döntésekről sajtótájékoztatóján Christine Lagarde, az EKB elnöke is.

Az euró dollárral szembeni árfolyama közvetlenül a döntések bejelentése után fel-le ingázott - eközben a forinton nem csökkent a nyomás -, a 10-éves német államkötvény hozama azonban folytatta az emelkedést, és ma szokatlanul nagyot, majdnem 10 bázispontot emelkedett, 1,444 százalékra, a német DAX részvényindex pedig esett, és fél órával a bejelentés után több, mint egy százalékos veszteségnél tartott. 

A piacokon feszülten várták Lagarde sajtótájékoztatóját, és az elnök kommentárjai gyorsan 1,075 környékéről 1,077 régiójába erősítették az eurót. A forint eközben - amelyre gyakran hat pozitívan a dollár gyengülése - eközben az euró ellenében 396,6 környékéről egy egész forintot erősödött, de még így is veszélyesen közel maradt a 400 környéki rekordgyenge szintekhez.

Lagarde közölte: a bank közgazdászainak megítélése szerint az inflációs nyomás - amelyet megemeltek az ukrajnai háború negatív hatásai - az élelmiszer- és az energiaárakról más régiókra is átterjedt és intenzívebbé vált. Mivel a nem kívánt szintekre emelkedett infláció a bank teljes előrejelzési horizontján - 2024 végéig - a 2 százalékos cél felett marad, és a közeljövőben még tovább is nőhet, az EKB lépésekre szánta el magát a monetáris politika "további normalizálása" irányában. Július elejére véget ér a kötvényvásárlási program, bár sokkot nem akarnak okozni, ezért a lejáratokból származó pénzt továbbra is visszaforgatják a piacra, amíg ezt szükségesnek vélik.

Az inflációs cél követésével összhangban ugyanakkor a bank azt az iránymutatást nyújtja a kamatait illetően, hogy júliusban 25 bázisponttal megemeli a kamatokat. Szeptemberben az új fejleményektől és az akkori előrejelzésektől függően akár nagyobb emelés is jöhet, és a döntéshozók most úgy ítélik meg, hogy ez után is folytatniuk kell a fokozatos szigorítást. Az EKB azonban fenntartja, hogy a döntései rugalmasak lesznek, a bejövő adatktól és a kilátások változásaitól függnek - húzta alá Lagarde.

Júniusi előrejelzéseit már a közleménnyel egyidőben közzétette a bank: az inflációt magasabbnak, a növekedést gyengébbnek látják, mint korábban az ukrajnai háború hatásainak betudhatóan a gazdasági bizalomra, a fogyasztásra és a beruházásokra.

Az infláció a bank teljes előrejelzési horizontján a 2 százalékos cél felett marad, és a bank elismeri, hogy korábbi várakozása - amely szerint ideiglenes tényezők tornázták fel az inflációt - túl optimistának bizonyult. Idén 6,8 százalékos átlagos inflációra számítanak most az euróövezetben, ami magasan a márciusban jövendölt 5,1 százalék felett van. Jövőre 3,5, 2024-ben 2,1 százalékra mérséklődhet a drágulás üteme a bank új előrejelzése szerint.

Májusban 8,1 százalékos rekord inflációt mértek az eurózónában, és az EKB szerint csak a harmadik negyedévben éri el a csúcsot, majd csökkenni kezd.  Az EKB nem lát visszaesést az euróövezeti gazdaság teljesítményében, de idei GDP-növekedési előrejelzését 3,7-ról 2,8 százalékra vágta. Csökkent a 2023-as előrejelzése is, 2,8-ról 2,1 százalékra, 2024-ben azonban 1,6 helyett 2,1 százalékos bővülésre számít most a bank.

Ami az euró dollárkurzusát illeti - ami alapmenetben a forintra is erőteljes hatást gyakorol -, még véget sem ért Lagarde sajtótájékoztatója, máris 1,072-ig, a bejelentések előtti gyengébb szintekig vonult vissza. A keresztet természetesen nem csak az óceán innenső oldaláról befolyásolják, hanem a túloldalán is, és az Egyesült Államokban, ahol pénteken új inflációs adatokat közölnek, és a jövő héten összeülnek a Federal Reserve döntéshozói is, várhatóan újabb kamatemelésről döntenek. Könnyen lehet, hogy a dollár visszavág. A forint és a többi közép-európai deviza számára ez rossz hír lehet.