Nem blöfföl az ázsiai tigris: fegyverletétel helyett százával épít új atombombákat – egyre több siló van csőre töltve, bármikor meghúzhatják a ravaszt
Kína minden eddiginél gyorsabban bővíti nukleáris arzenálját, és a Pentagon szerint már több mint száz interkontinentális ballisztikus rakétát telepített három silómezőben. A jelentés szerint Peking nem mutat semmilyen hajlandóságot fegyverzetkorlátozási tárgyalásokra, miközben katonai ambíciói látványosan nőnek.
Egy, a Reuters által látott, még nem végleges Pentagon-jelentés szerint Kína valószínűleg több mint száz, szilárd hajtóanyagú DF–31-es interkontinentális ballisztikus rakétát helyezett el három silómezőben, az ország Mongóliához közeli térségeiben.
A silók létezéséről Washington korábban is beszámolt, a ténylegesen betöltött rakéták számát azonban eddig nem hozták nyilvánosságra.
Kína rohamtempóban bővíti a nukleáris arzenálját
A dokumentum szerint Kína gyorsabban bővíti és modernizálja nukleáris arzenálját, mint bármely más atomhatalom. Peking mindezt következetesen tagadja, és az ilyen jelentéseket azzal hárítja el, hogy azok Kína „besározását” és a nemzetközi közvélemény félrevezetését szolgálják.
A kínai nagykövetség és a Pentagon egyelőre nem reagált a jelentés kiszivárgására.
Kína fontos bejelentést tett az atomegyezményről – ezt tudni az aláírásról
Peking mindig is támogatta a Délkelet-ázsiai Atomfegyvermentes Övezet létrehozását. Kína szerint Oroszország is kész csatlakozni, és reméli, hogy Amerikai is így tesz.
A Pentagon megállapítása szerint Kína nukleáris robbanófejeinek száma
- 2024-ben még mindig az alacsony 600-as tartományban volt, ami lassabb gyártási ütemet jelez az előző évekhez képest;
- ugyanakkor a bővítés folyamatos, és Peking 2030-ra már ezer fölötti nukleáris robbanófejjel rendelkezhet.
A jelentés külön hangsúlyozza, hogy
Kína nem mutat érdeklődést sem szűkebb, sem átfogó fegyverzetkorlátozási tárgyalások iránt.
Ez ellentmond Donald Trump amerikai elnök korábbi kijelentésének, miszerint elképzelhető egy Kínát és Oroszországot is érintő nukleáris leszerelési megállapodás.
A dokumentum kitér Tajvan kérdésére is: a Pentagon szerint Kína arra számít, hogy 2027 végére képes lehet „harcolni és győzni” egy Tajvan elleni háborúban. A jelentés szerint Peking a „nyers erő” alkalmazásának forgatókönyveit is finomítja, beleértve akár 1500-2000 tengeri mérföldes távolságban végrehajtott csapásokat is, amelyek veszélyeztethetik az amerikai jelenlétet az ázsiai–csendes-óceáni térségben.
Kína továbbra is azt állítja, hogy a nukleáris stratégia kizárólag önvédelemre épül, és kitart azon elv mellett, hogy nem fognak elsőként atomfegyvert alkalmazni. Washingtonban azonban egyre többen attól tartanak, hogy az ütem és a számok egészen más irányba mutatnak.
Váratlan bejelentés: új ország juthat atomfegyverekhez, övé a világ egyik legnagyobb gazdasága – Kína, az oroszok és Észak-Korea azonnal megfenyegették
Erősödik a törekvés az újrafegyverkezés felgyorsítására. Ami eddig elképzelhetetlennek tűnt, immáron valóság: a második világháborúban atombomba-támadást elszenvedett Japán most atomfegyverekhez jutna. A világ urai azonnal felháborodtak.
