Sokak számára rémálmokat idéznek a görög kötvényhozamok, évek óta nem látott szintre ugrott ugyanis a tízéves referenciahozam, és a hónapban már volt, hogy meghaladta a 4,7 százalékot. Azonban a kötvénypiaci szereplők, a kormány és az európai tisztviselők szerint egyelőre nem áll fenn újabb adósságválság veszélye. A kormányt és a görög jegybankot idén nyáron inkább a gáz- és olajár emelkedése aggasztja, nem pedig a növekvő hitelköltségek. A Bank of Greece elnöke, Jannisz Szturnarasz szerint elengedhetetlen a fiskális felelősségvállalás és a hitelminősítés javítása, hogy szembe tudjanak nézni a közelgő viharral.
Bár az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) múlt heti ülésén meghosszabbította a mediterrán ország megerősített felügyeletét, a program elnöke, Klaus Regling is megerősítette, hogy biztonságban vannak: mivel az ország adósságállományának 60 százaléka a hivatalos szektornál van 1,4 százalékos fix kamattal és átlagosan 18 év körüli futamidővel, a finanszírozás igénye korlátozott.
Ezenkívül az nagy százalékát fix kamatozású swapműveletek szabályozzák, ami a mintegy 37 milliárd eurós készpénzpufferrel együtt védelmet nyújt a rövid távú ingadozásokkal szemben.
Regling elismerte, hogy valóban Görögországé a legnagyobb adósság GDP-arányosan (2021-ben 193,3 százalékát tette ki) az eurózónában, de az összeg, amelyet törlesztenie kell, kisebb, mint amit néhány alacsonyabb adósságrátával rendelkező ország fizet, így az elnök nem aggódik, hogy az emelkedő globális kamatlábak különösebb problémához vezetnének Görögországban. Egy kötvénypiaci forrás ismertette a Kathimerini című napilapnak, hogy ezzel az adósságszerkezettel csak akkor lehet ok aggodalomra, ha a görög tízéves kötvényhozam meghaladja a 6-6,5 százalékot.
Ennek elérését azonban befolyásolhatják az Európai Központi Bank intézkedései. A megugró miatt a központi bank bejelentette, hogy júliusban kamatot emel, majd szeptemberben újabb emelés várható. Bár a piacok számítottak a magasabb kamatokra, az infláció üteme miatt azonban a tervezettnél magasabb szintet érnek el a jegybankok. Az EKB kamata például mínusz 0,5 százalék helyett 1,25 környékén alakulhat az idén a The Times című napilap szerint, és 2024-ben érheti el a csúcsot, 2,5 százalékon, hasonlóan 2008-hoz.
Az emelkedő kamatlábak következményei aggodalomra adnak okot a közgazdászok szerint, mivel egy második eurózóna-válságot jelezhetnek.
Jövő hónapban lesz a tizedik évfordulója, hogy Mario Draghi, az EKB akkori elnöke drámai ígéretet tett: bármit megtesz az euró megmentése érdekében, ami gyakorlatilag véget vetett a 2008-as globális pénzügyi válság nyomán kirobbant, közös valutát érintő válságnak. Ekkor kezdetben a problémát még Portugália, Írország, Görögország és Spanyolország perifériás gazdaságok sajátjának tekintették, azonban hamarosan kiterjedt Olaszországra is, és a közös valuta egzisztenciális válságává vált.
Három évvel később az EKB kötvényvásárlási programba kezdett, hogy megelőzze az esetleges deflációt. Hét év elteltével jelenleg a központi bank 5000 milliárd eurónyi „monetáris célú” kötvényt tart, ebből mintegy 1700 milliárdot a 2020-ban bevezetett kiegészítő program, a Pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében.
Bár az eredeti program kifutott, a nemzetközi helyzet miatt 2024 végéig még újra befektetik a lejáró államkötvényekből származó bevételt.
Ráadásul a szabályozás rugalmas , így például egy ötmilliárd eurós ír lejárta után felvett bevételből akár olasz vagy görög kötvényeket is vásárolhatnak, így segítve hozamok stabilizálását vagy csökkentését. A gyakorlat jogszerűségét már többen megkérdőjelezték, és ha folytatódik az olasz vagy görög kötvények rendkívül aránytalan vásárlása, kétségtelenül több per elé néz az EKB.
