Szelet vetett a Fed, vihart aratott az EKB

Áll a bál az európai piacokon, amire számítani is lehetett az Európai Központi Bank (EKB) múlt csütörtöki és a Federal Reserve  most szerdai ülése közti időszakot illetően. Az előbbi jegybank egy hete megígérte, hogy ugyan négy hónapos késéssel, de júliustól követni fogja az utóbbit a kamatemelések megindításában a riasztó drágulás elleni harc jegyében. Ez nem bizonyult elegendőnek a piacok megnyugtatásában, homok csúszott a gépezetbe, ráirányítva a figyelmet az euróövezeti jegybank előtt tornyosuló dilemmákra.

Az európai pénzügyi piacok azután álltak a fejük tetejére, hogy pénteken a vártnál is magasabb, 8,6 százalékos adatot tettek közzé az Egyesült Államokban a májusi inflációra. Ettől azonnal beindult a befektetők fantáziája, a spekuláció, hogy a Fed szerdai ülése a vártnál is sokkszerűbb kamatszigorítási hullámot indít be, amely akár recesszióba is döntheti a világ legnagyobb gazdaságát.

Ez több okból is megrázta az európai piacokat is, és végül oda vezetett, hogy kevesebb, mint egy héttel rendes ülése után, és alig fél nappal a Fed bejelentései előtt az EKB rendkívüli ülést hirdetett ma reggelre.

Az előzmény: az amerikai kamatijedelem újra beindította a dollár rakétáit. Az euró árfolyama tavasszal a paritás közelébe zuhant a zöldhasú ellenében, mivel az EKB döntéshozói sokkal lassabban ismerték fel a Fednél, hogy erőteljesen szembe kell szállniuk az inflációval. Májusra korrigálták ezt a határozatlanságot, és üggyel-bajjal visszafordították az euró gyengülését, a törékeny kilábalást azonban az amerikai kamatemelési várakozások újra megtorpedózták.

Ráadásul ezek felgyorsítottak egy olyan folyamatot is, amely ráirányította a figyelmet, hogy az EKB-nak van egy hendikepje, amely komplikáltabbá teszi a számára a drasztikus kamatemelések végrehajtását, mint a Fednek. Az euróövezet ugyanis eltérő sajátosságokkal rendelkező gazdaságokból áll össze, amelyek közül a magas adóssággal rendelkezők számára - például az olaszoknak - pénzügyileg tarthatatlanná válhat, ha végletesen felszöknek az állampapírhozamok.

Márpedig a jegybanki kamatszigorítások a hozamok emelkedésével járnak, és a napokban ez a folyamat felgyorsult, felidézve a majd egy évtizede a kontinensünkön végigsöprő euróövezeti válság rémes emlékeit, amikor a hozamok felszökése nyomán a befektetők azt számolgatták, melyik eladósodott euróövezeti ország milyen hozamszintek mellett jut el a csődig. Ennek a gazdasági zsargonban fragmentációnak nevezett züllésnek a megismétlődését az amúgy is rendkívüli kihívásokkal szembesülő EKB nem engedheti meg magának. A pánik elharapódzásának megelőzése érdekében volt szükség a rendkívüli ülésre, még úgy is, hogy egy ilyen nem tervezett találkozás önmagában a szükséghelyzet érzetét kelti.

Az ülés után kibocsátott közlemény rövid volt, és két intézkedést tartalmazott, egy konkrétat és egy megígértet. A bank úgy döntött, hogy a "a monetáris politikai transzmissziós mechanizmus" védelme érdekében a pandémiás programja (PEPP) keretében vásárolt hatalmas mennyiségű állampapír lejárataiból származó pénzt rugalmasan visszaforgatja a piacra. Ugyanakkor felgyorsítják a munkát annak az új eszköznek a kidolgozásán, amelyet a fragmentáció ellen alkalmaznának.

A bejelentések - amelyek a bank múlt heti közleménye után nem hatottak a nagy újdonság erejével -, felemás sikerrel jártak. A rendkívüli ülés hírére erősödött a dollár ellenében az euró, a bejelentés után viszont visszagyengült az induló mezőbe, 1,04 környékére. Az euróövezeti állampapírhozamok ugyan visszatáncolták az elmúlt napok emelkedésének jelentős részét, de "a gyenge láncszemek" - az olaszok, spanyolok, görögök - 10-éves államkötvényeinek hozamfelára a biztonságos hírű német papírokéhoz képest újra emelkedett a közlemény megjelenése után.

A piacok viselkedése kiszámíthatatlan maradt, továbbra sem világos, hogyan lesz képes megvédeni gyenge tagjait az eurózóna a kamatszigorítás közepette, amely az infláció leküzdése érdekében szűkítené a pénzbőséget, ha azonban az EKB továbbra is állampapírt vásárol, az ennek ellenében hat. Júliusban többet fogunk megtudni, és elindulnak az EKB kamatemelései - véli Carsten Brzeski, az ING globális főközgazdásza, aki eltúlzottnak tartja a félelmeket, hogy megismétlődhet a múlt évtized euróválsága. "Az eurózóna intézményi értelemben most jobban felkészült rá, hogy szembenézzen egy ilyen kihívással; a magas infláció igazából javíthatja az adósság-GDP arányokat és egyszeri jövedelmeket is hozhat, plusz Olaszországnak már a pandémia kezdete előtt elsődleges költségvetési többletei voltak" - írta jegyzetében.