A német iparvállalatok szövetsége (BDI) támogatja földgázfogyasztás csökkentésére kidolgozott kormányzati terveket, amelyeket a Németországba irányuló orosz gázexport visszafogása miatt dolgoztak ki.

A BDI, az egyik legnagyobb német gazdasági érdekképviselet vezetője, Siegfried Russwurm hétfőn ismertetett nyilatkozatában kiemelte, hogy 

a lehető legnagyobb mértékben csökkentenünk kell a gázfogyasztást, minden kilowattóra számít.

A legfontosabb a földgáztározók feltöltése a téli szezonra, ezért minél több új forrást kell bevonni, az iparvállalatoknak pedig át kell állniuk más energiahordozó, például a kőolaj használatára.

Ugyanakkor számos ipari folyamat csak földgázzal működik, ezért a gázhiány a termelés leállásával fenyeget 

mutatott rá a BDI elnöke.

A hiány elkerüléséhez elengedhetetlen a gáztüzelésű energiatermelést visszafogása, ezért azonnal be kell állítani az áramtermelésbe a  tartalékba helyezett széntüzelésű erőműveket.

Ugyancsak elengedhetetlen a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű kiaknázása. Ezen a területen véget kell vetni a fejlesztéseket hátráltató vitáknak, a politikusoknak és a közigazgatásnak turbófokozatba kell kapcsolniuk a szél- és naperőművek építésére szolgáló új területek kijelölése és a beruházások gyorsabb engedélyezés érdekében tette hozzá az iparral összefüggő szolgáltatásokkal együtt a német hazai össztermék (GDP) nagyjából egyharmadát biztosító cégek érdekképviseletének vezetője.

Németországban az ipar a legnagyobb földgázfelhasználó, 37 százalékos részaránnyal. 

A második számú tényező a lakosság, a háztartások fogyasztása 31 százalékos arányt képvisel. A nagyobbak közé tartozik még a kereskedelmi és szolgáltatási ágazat is 13 százalékkal.

A kormány a hét végén ismertetett tervek szerint többek között a széntüzelésű áramtermelés bővítésével igyekszik csökkenteni a földgázfogyasztást. Az ipari fogyasztókat egy új árverési megoldással ösztönöznék takarékoskodásra. Az elképzelés lényege az, hogy a felhasználásuk visszafogására hajlandó ipari fogyasztók pénzért cserébe csökkentik a fogyasztásukat, az így felszabaduló mennyiséget pedig a tározókba irányítják.

A takarékoskodás célja, hogy fel tudják tölteni a földgáztározókat a téli szezonra. 

A tározók üzemeltetőit az állami fejlesztési bankon (KfW) keresztül támogatnák, egy 15 milliárd eurós hitelkerettel. A kedvezményes hitel azt szolgálja, hogy a tározók üzemeltetői meg tudják fizetni az utóbbi hetekben jelentősen megemelkedett árat a téli szezonra elraktározandó gázért.

A Gazprom orosz állami energetikai óriáscég számos hasonló, a többi között Lengyelországot érintő lépés után a napokban a Németországba irányuló földgázszállításait is visszafogta. Így az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken naponta érkező mennyiség egy hét alatt több mint 50 százalékkal csökkent.

Az ágazatot felügyelő szövetségi hatóság legutóbbi, vasárnapi jelentése szerint a vezetéken alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a hét elején még 1400 GWh felett volt.

Ugyanebben az időszakban szintén jelentősen csökkent az Ukrajna–Szlovákia–Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német–cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.

Az ellátás ugyan továbbra is biztosított Németországban, de az utóbbi napok fejleményei már a Németországon keresztül más országokba, többek között Franciaországba, Ausztriába és Csehországba irányuló földgázszállítást is érintik 

áll a jelentésben.

Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja előtt 55 százalék volt az orosz import aránya a földgázfelhasználásban. A szövetségi kormány igyekszik lazítani ezt a függőséget, legutóbbi, április végi adatai szerint az orosz földgáz arányát sikerült 35 százalékra csökkenteni a háború kezdete óta.

Rendkívüli intézkedéseket jelentett be Németország a gázfogyasztás csökkentésére: „A helyzet súlyos”

Németország újraindítja a széntüzelésű erőműveket, és ösztönzőket kínál a vállalatoknak, hogy kevesebb földgázt használjanak fel, miután Oroszország csökkentette az Európába irányuló gázáramlást.