Japán pénteken a jegybank által inflációs célként kitűzött, 2 százalék körüli fogyasztóiár-emelkedéssel egyenrangú béremelésre szólította fel a vállalatokat, hogy a világ harmadik legnagyobb gazdasága kilábalhasson a deflációból. A kormány a gazdaságról és államháztartásról szóló éves jelentésében leszögezte: egy ilyen gazdaság megakadályozza, hogy az ország stagflációba zuhanjon egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Államok, Európa és más országok az Ukrajnában dúló háború miatt hatalmas mértékű inflációtól szenvednek – írja a Japan Today.
Egy Kisida Fumio miniszterelnök vezetésével összeállított dokumentumban azokat a terveket vázolták fel, amelyek azt ígérik: fel fogják építeni Japánban az új kapitalizmust, amit az emberekbe történő befektetések által vezérelt növekedési és újraelosztási körforgás jellemez majd. A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy egy olyan új rendszerre kell áttérni, amely tartós és stabil, nagyjából 2 százalékos inflációs és ennek megfelelő bérnövekedési rátákat tartalmaz.
Japán régóta küzd az alacsony inflációval és többnyire a deflációval, ami a takarékos lakosság miatt beragadt az országban. Az ukrán háború miatt a fogyasztói árak emelkedésének üteme elkezdett felgyorsulni, amit főleg a kőolajárak miatt dráguló importnak lehet betudni – erről egy kormánytisztviselő beszélt újságíróknak. Szerinte az ország egyelőre nem fogja tudni maga mögött hagyni a deflációt.
Ahhoz, hogy kikerüljünk a deflációból, létfontosságú, hogy a nominális bérek az áremelkedéssel és a munkatermelékenység növekedésével összhangban emelkedjenek
– írja a Japan Today.
A tisztviselő arról is beszélt, hogy 1997 óta a nominálbérek növekedési üteme nem volt elég az áremelkedés mértékéhez mérve. Szerinte a vállalkozások a folyamatos defláció mellett nagy beruházásokkal bővítették a tevékenységüket. Emellett a béreket puszta költségnek és nem befektetésnek tekintették, emiatt pedig a nyereség egyenlőtlenül oszlott el.
A koronavírus-járvány és az Ukrajnában dúló háború az egész világon, így Japánban is felhajtotta az inflációt, de makrogazdasági szempontból Japánban ez még mindig sokkal gyengébb, mint Európában és az Egyesült Államokban.
