Sürgősségi rendelettel módosította az adótörvényt pénteki ülésén a román kormány. Nicolae Ciucă liberális miniszterelnök szerint a módosítások célja a stabilitás és a kiszámíthatóság biztosítása az üzleti szféra számára, valamint bizonyos „kivételek” megszüntetése. 

Bucharest, Romania - April 06, 2022: Romanian prime Minister Nicolae Ciuca announces his candidacy for the position of PNL president.
Nicolae Ciucă liberális miniszterelnök rendbe szedi a román költségvetést
Fotó: Shutterstock

Ciucă hozzátette, a tervezet társadalmi vitára bocsátása során egyeztetéseket folytattak a tervezett intézkedésekről az üzleti szféra, a munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek képviselőivel, illetve kikérték a nemzetközi pénzintézetek, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap véleményét is. 

A kormányfő kiemelte, hogy a napokban közzétett statisztikai adatok szerint a legutóbbi öt hónapban 53,1 százalékkal nőttek a külföldi közvetlen tőkeberuházások Romániában,és mindez szerinte azt igazolja, hogy a kormányzati intézkedések ösztönzőleg hatnak a beruházásokra, segítik a munkahelyek megőrzését és új munkahelyek létrehozását.

Néhány intézkedés már augusztustól hatályba lép, a legtöbb módosítást azonban 2023. január 1-jétől ültetik gyakorlatba. Augusztustól emelkedik a dohánytermékek és a szeszes italok jövedéki adója, továbbá a jelenlegi 30 ezer lejről (1 lej 82 forint) 10 ezerre csökken a felső határ, ameddig adókedvezményre jogosultak az építőiparban és élelmiszeriparban tevékenykedők.

Adrian Câciu pénzügyminiszter a kormányülést követő sajtótájékoztatóján elmondta, a vendéglátóipari vállalkozások esetén az ágazatspecifikus adót felváltja az egyszázalékos átalányadó vagy a profitadó. Míg a rendelettervezet eredeti változata szerint ezt a módosítást augusztus 1-jétől vezették volna be, a pénteken elfogadott változat értelmében csak jövő év elejétől lép hatályba. 

Ugyancsak 2023-tól a jelenlegi 1 millió euróról 500 ezerre csökken a bevételhatár, ameddig egy vállalat mikrovállalkozásnak minősül, továbbá 100 ezer euróról 25 ezerre csökkentik a magánvállalkozók esetén azt az éves bevételi értékhatárt, amely alatt átalányadózásra jogosultak. A munkavállalók esetén az alapbér 33 százalékára korlátozzák az adómentes utalványok és bónuszok értékét.

A miniszter emlékeztetett, a mikrovállalkozásoknak fel kell vegyenek legalább egy alkalmazottat, a tanácsadási és menedzsmenttevékenységből származó jövedelmüket 20 százalékban korlátozzák, emellett kizárják a mikrovállalkozások által választható tevékenységi körök közül a banki, a biztosítási és viszontbiztosítási, a tőkepiaci tevékenységet, valamint a szerencsejátékokat. 

A waitress is seen at the Beraria H food hall in the King Micheal I park in Bucharest,
Az éttermi szolgáltatás áfakulcsát ötről kilenc százalékra emelik 
Fotó: NurPhoto via Getty Images

Az éttermi, catering- és szállodai szolgáltatások áfakulcsa a jelenlegi 5 százalékról 9-re nő, a cukros üdítőitalok pedig lekerülnek a kedvezményes áfakulcs alá sorolt termékek listájáról, ezekre 19 százalékos forgalmi adót kell fizetni. Ugyancsak a jövő év elejétől a jelenlegi 5 százalékról 8-ra nő az osztalékra kivetett  

Az intézkedésektől 2022-ben 1,19 milliárd, jövőre pedig több mint 10,5 milliárd lej többletbevételt remél a román kormány, a pénzügyminiszter szerint ez az ország össztermékének (GDP) 1-2 százalékának megfelelő összegnek felel meg.

A romániai kis- és középvállalkozások jó  néhány intézkedést elleneznek, többek között azt, amely szerint a mikrovállalkozások fel kell vegyenek legalább egy alkalmazottat, valamint hogy a szintjén megadóztatják a részmunkaidős szerződéseket. 

üditő
A cukros üdítők kikerülnek a kedvezményes áfakulcs alól
Fotó: Shutterstock

A kormány illetékeseivel a hét elején folytatott egyeztetésen azt is kérték, hogy a módosítások ne most augusztustól, hanem csak 2023 januárjától lépjenek hatályba. Kifogásolták ugyanakkor, hogy a bukaresti balliberális kabinet végül letett arról, hogy úgynevezett szolidaritási adót vessen ki azokra a nagyvállalatokra, amelyek éves üzleti forgalma meghaladja a 100 millió eurót.

„Az intézkedés többsége igazságtalan, a román állam lentről felfelé haladva a legkisebbeket, elsősorban a mikrovállalkozásokat sújtja, de a legnagyobbakhoz nem mer nyúlni. A kormánynak nem is kellett volna vitát nyitnia a nagyvállalatok esetén tervezett szolidaritási adóról, hanem a válság sújtotta időkben is óriási profitot termelő társaságoknak önkéntesen kellett volna felajánlaniuk, hogy beszállnak a közösbe. Jelentős részük kimenekíti a nyereségét az országból” – méltatlankodott Florin Jianu, a romániai kis- és középvállalkozások szövetségének vezetője.