Tovább növekedett az éhezők száma világszerte tavaly, és a tendencia idén várhatóan tovább romolhat – derül ki a Reuters szerint az ENSZ több szervezetének szerdán közzétett közös jelentéséből.
A világszervezet Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Világ Élelmiszerprogram (WFP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) munkájából kiderül, hogy
tavaly a világ népességének több mint 10 százalékát, mintegy 828 millió embert érintett az éhezés,
ami 46 millióval haladja meg a 2020-as és 150 millióval a 2019-es szintet, miközben az éhezők száma nagyjából stabil volt 2015 és 2019 között.
A WFP igazgatója, David Beasley elmondta, valós a veszélye annak, hogy idén ezek a számok tovább emelkednek, különösen mivel az orosz–ukrán háború következtében az élelmiszer-, az üzemanyag- és a műtrágyaárak is jócskán megugrottak. Mindez több országot is éhínségbe taszíthat, ami globális destabilizációhoz és sosem látott migrációs hullámhoz vezethet.
Még ma lépnünk kell, hogy a közelgő katasztrófát megelőzzük
– tette hozzá a diplomata.
Oroszország és Ukrajna a világ harmadik és negyedik legnagyobb gabonaexportőre, miközben az előbbi kulcsfontosságú szerepet játszik az üzemanyagok és a műtrágyák területén is. A háború hatására a két ország kivitele jókora zavarokat él át, tiltakozásokat kiváltva számos fejlődő országban, amelyek már a koronavírus-járvány következtében szétszakadozott ellátási láncok és az újraindulás okozta áremelkedésekkel is küzdenek.
Az ENSZ jelentése kijózanító hatású lehet, hiszen
a háborúk, az éghajlati szélsőségek, a gazdasági sokkok és az egyenlőtlenség további fokozódása az élelmiszer-biztonságot és a táplálkozást is érinti.
Becslések szerint 2020-ban világszerte az öt év alatti gyerekek 22 százaléka volt satnya, további 6,7 százalék pedig a halálozás kockázatát 12-szeresére növelő mértékben alultáplált.
A jelentés javaslatot tesz a globális mezőgazdasági gyakorlatok átformálására is, tekintve, hogy az élelmiszeripar és a mezőgazdaság csaknem 630 milliárd dolláros támogatása mellett tapasztalhatók ezek az értékek.
A támogatások sokszor piactorzító hatásúak, és a kistermelőket szinte sosem érik el,
de a tápanyagokban gazdag élelmiszerek termelését is csak ritkán ösztönzik. Mindezek helyett olyan, kalóriákban gazdag termékek gyártóin segítenek, mint a különböző gabonák, cukrok, hús és tejtermékek – a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek vagy a különböző magvak termelésének kárára.
A WHO élén álló Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerint évente 11 millióan halnak meg egészségtelen táplálkozás következtében, és ezen az emelkedő élelmiszerárak tovább ronthatnak. Éppen ezért a szervezet támogatja az országok erőfeszítéseit a táplálkozás javítására, legyen szó az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adókról, az egészségesekre nyújtott támogatásokról, a gyerekek védelméről az ártalmas hirdetésekkel szemben vagy épp a könnyen érthető címkékről a tápanyagok kapcsán.
Noha az elmúlt hónapban az árupiacokon számos mezőgazdasági termék ára lefelé indult el, éves szinten szinte minden élelmiszeripari nyersanyag erősen drágult a világpiacon.
