Hszi Csin-ping két napon át, kedden és szerdán tanácskozott a legfelsőbb vezetőkkel Pekingben, hogy biztosítsa harmadik mandátumát a távol-keleti ország élén – írja a Bloomberg a Hszinhua hivatalos hírügynökség jelentésére hivatkozva. Mao Ce-tung és Teng Hsziao-ping után Hszi lehetne a harmadik államfő, aki haláláig irányíthatná az ázsiai államot. A két napon át tartó találkozón a kínai elnök felszólította a Kínai Kommunista Pártot, hogy tervezzen a következő öt évre, és az azt követő időszak kockázataira, ezzel is erősítve a találgatásokat, hogy a tervezett harmadik ciklusa után is befolyásra pályázik.

China's President Xi Jinping leaves the podium following his speech after a ceremony to inaugurate the city's new leader and government in Hong Kong on July 1, 2022, on the 25th anniversary of the city's handover from Britain to China. (Photo by Selim CHTAYTI / POOL / AFP)
Fotó: SELIM CHTAYTI / AFP

A  hivatalos jelentés szerint Hszi azt mondta, hogy az idei, 20. pártkongresszusra a nemzet számára döntő pillanatban kerül sor. Felszólította a pártot, hogy határozzon meg célokat, feladatokat és politikát a nemzet számára 2027 utánra az őszi pártkongresszuson, ahol várhatóan újra megválasztják elnöknek.

Az egy évszázada nem látott, felgyorsuló globális változások, valamint az egyre összetettebb kockázatok, kihívások, ellentmondások és problémák hátterében az alapvető feladat az, hogy saját ügyeinket jól intézzük – tette hozzá.

A 69 éves vezető azt mondta, hogy a kormánypárt határozottan megvédte a békét és a stabilitást a Tajvani-szorosban, valamint megóvta az emberek egészségét a világjárvány idején. Utóbbival megvédte az úgynevezett zéró-COVID stratégiát, amely a nagyvárosok lezárásával, tömeges tesztelésekkel és a határok lezárásával járt.

Növekvő amerikai-kínai feszültség

Peking számtalan kérdésben áll vitában Washingtonnal: a távol-keleti óriás saját területének tekinti Tajvan szigetét és a Dél-kínai-tengert, válaszul az Egyesült Államok igyekszik feltartóztatni Kínát és a legmodernebb fegyverekkel látja el térségbeli szövetségeseit, köztük Tajvant. Az amerikai kormány rendszeresen bírálja az emberi jogok megsértése miatt a kínai vezetést, amit Peking rendre visszautasított. 

Az ázsiai országot ezenkívül kémkedéssel is gyanúsítják. A feszültség ismét nő Nancy Pelosi tervezett tajvani utazása miatt, ez lenne az első látogatás, amelyet egy hivatalban lévő képviselőházi elnök tesz 1997 óta.  

Valószínűleg ezek a témák fognak szóba kerülni, amikor Hszi és Joe Biden legközelebbi telefonbeszélgetését folytatja, amelyre akár már ma is sor kerülhet, bár sem Peking, sem Washington nem erősítette meg a megbeszélés időpontját. Hszi utalt ezekre a kérdésekre is a találkozón, amelyen olyan vezetők vettek részt, mint például Li Keqiang miniszterelnök.

Tavaly Hszi 40 év óta először adott ki határozatot a kommunista párt történetéről, amivel erős jelzést küldött, hogy megvan a hatalmi bázisa ahhoz, hogy hivatalában maradjon. Eddig csak Mao Ce-tung és Teng Hsziao-ping írt úgynevezett történelmi állásfoglalást, és mindketten meghatározták az ország történelmét. Ehhez hozzátartozik, hogy 2018-ban a kínai parlament módosította az alkotmányt és törölte az államfő hivatali idejére vonatkozó korlátozást, amit még Teng vezetett be 40 évvel ezelőtt.