Az Európai Unió gazdasága 2,65 százalékkal zsugorodna az orosz gázszállítások leállása következtében – derült ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kutatóinak friss jelentéséből. A más forrásokból beszerezhető cseppfolyósított gáz (LNG) csak enyhítené a hatásokat, ezzel együtt is 

száz százalékkal növekednének a gázárak. Az ugrás még nagyobb lenne a globális piaci integráció nélkül, ebben az esetben a gázár a 2022 első negyedévinek akár a 370-1000 százalékára is emelkedhetne.
A veszély egyre komolyabbnak látszik azok után, hogy a Gazprom vis maiort jelentett be a gázszállításra. Ez sokak szerint újabb jele lehet annak, hogy a cég nem fogja újraindítani az Északi Áramlat 1. vezetéket a szokásos éves karbantartás befejezése után. Erre számít Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa is – emlékeztetett a Bloomberg. Ezzel ellentétben a Reuters megbízható forrásokból úgy értesült, hogy a vezeték újraindul a terveknek megfelelően július 21-én, csak nem a teljes, napi 160 millió köbméteres kapacitáson.

Gazprom
Fotó: Nikolay Doychinov / AFP


Az orosz gázszállítások leállása katasztrofális hatással lenne az iparra és a tagállamokra, amelyek kétségbeesetten próbálnak alternatív forrásokat keresni. Németország, Európa legnagyobb gazdasága különösen függ az orosz gáztól, az IMF szerint az ország GDP-je 2 százalékot jócskán meghaladó mértékben zsugorodna a legrosszabb forgatókönyv bekövetkezte esetén, de még a legoptimistább is majdnem 1 százalékos visszaeséssel járna. Az optimista forgatókönyv azzal számol, hogy a teljesen integrált piac enyhíti a hatásokat. 

A magasabb árak miatt azonban a német gazdaság 2023-ban már 2,7 százalékkal visszaeshet, az infláció pedig további 2 százalékponttal magasabb lesz idén és jövőre is – ismertette a jelentést a Reuters.
A legsúlyosabb helyzetben azonban Közép-Európa lenne – figyelmeztetnek az IMF elemzői. Orosz gáz nélkül Magyarország, Szlovákia, Csehország és Olaszország is súlyos recesszióba zuhanhat, de Horvátország, Hollandia és Bulgária is nehéz helyzetbe kerülne. 

Alternatív források nélkül Magyarország járna a legrosszabbul, a GDP több mint 6 százalékkal zsugorodna, 

míg a másik három fent említett országé 5 százalékkal. Magyarország az optimistább forgatókönyv esetén is több mint 3, Szlovákia és Olaszország több mint 2, Csehország pedig valamivel kevesebb, mint 2 százalékos GDP-visszaeséssel számolhat.


A gázszállítások teljes leállása esetén az EU egyes tagállamaiban akár a megszokott fogyasztás 40 százalékát kitevő mennyiség is hiányozhat a szakértők szerint.


Az IMF kutatói szerint az európai infrastruktúra és a globális kínálat eddig megbirkózott azzal, hogy 2021 júniusa óta 60 százalékkal csökkentek az orosz gázszállítások az Északi Áramlat 1.-en. A teljes gázfogyasztás az első negyedévben 9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, és folyamatosan érkezik az LNG is. A jelentés szerint az orosz gázszállítások akár 70 százalékos csökkenése is kezelhető lenne rövid távon az alternatív ellátásokhoz és energiaforrásokhoz való hozzáféréssel, valamint a korábban magas árak miatt csökkent kereslet miatt.