Kijev ellentámadásra készül

Kijevben nagyszabású ellentámadást készítenek elő, hogy az utóbbi hetek lassú, de folyamatos orosz térnyerését lenullázzák, visszaszerezzék nemcsak a 2022-ben, hanem a 2014–2015-ben elvesztett délkelet-ukrajnai területeket is, a Krímet beleértve. Nem lesz könnyű dolguk. Az orosz haderő továbbra is élvezi a két meghatározó taktikai előnyt, az utánpótlási vonalak rövidségét, viszonylagos biztonságát és a harcvonalak lerövidülését.

Ugyanakkor az ukrajnai háború fokozatosan a Nyugat (NATO-EU) és Oroszország hadiipari-utánpótlási háborújává válik, amelyben egyre korszerűbb nyugati fegyvereket kapnak az ukránok. Mindkét oldal új fegyverrendszerek kipróbálására is felhasználja a háborút. A Der Spiegel amiatt aggódik – joggal –, hogy Ukrajna a mesterséges intelligencia (AI) által vezérelt, a célt önállóan kiválasztó, új generációs drónok háborús színterévé válik. A hamburgi lap cikkét az oroszországi Izsevszkben gyártott KUB-BLA drónnal (AI-vezérelt) illusztrálja, amely a célterület felett cirkálva önállóan választja ki a célt, és három kilogramm súlyú robbanófejével belecsapódik.

Az Ukrajnának szállított nyugati nehézfegyverzet sokszínűségének, nagyobb hatótávolságának kiütköznek a hátrányai is. Az amerikai M777-eseket, a francia CAESAR-okat, a lengyel Krabokat javítani-szervizelni kell, amire a csatatéren nem nagyon akad lehetőség. Vissza kell küldeni őket legalább Lengyelországig, majd ismét a frontvonalig. Ez csaknem háromezer kilométeres út – ha vasúton küldik a soktonnás, 155 milliméteres nehéztarackokat, akkor a lengyel határon a sínek nyomtávváltása is bonyolítja a helyzetet. Moszkva ugyan nem uralja az ukrán légteret, de vadászbombázói, légi és tengeri indítású cirkálórakétái ukrán vasúti csomópontokat, fegyverjavító műhelyeket, a keleti frontra vivő utakat támadnak. Az ukrán hadvezetés ki akarja használni a nyugati nehéztüzérség legnagyobb lőtávolságát. Ennek hátulütője: a maximálishoz közeli távolságokra való tüzelés a sokszorosára növeli a lövegcsövek terhelését (hamarabb elhasználódnak, javításra, cserére szorulnak), és ugrásszerűen megnő a pontatlanságuk is.

A legújabb hadi körképek kezdenek nagyon szimmetrikusak lenni, kölcsönösen a nagyvárosok lövetését mutatják. Az ukránok Harkiv, az oroszországiak Donyeck belvárosát érő tüzérségi tűzről, polgári áldozatokról panaszkodnak. Tűzszünetről, béketárgyalásokról egyelőre szó sincs. A német könyvkiadók Béke Díjával kitüntetett ukrán költő-író, Szergij Zsadán a Die Zeitben keményen bírálta a „hamis pacifizmust”, a béketárgyalásokat követelő, neves német értelmiségi csoport „cinikus egyenlősdi” hozzáállását. Oroszország, Putyin nem kevésbé harcias. „Ha a Nyugat a harctéren akar legyűrni bennünket, tessék, készen állunk…” – mondta az elnök a parlamentben. Boris Johnson brit kormányfő leköszönését sem sajnálják Moszkvában. Ő volt az egyike azoknak, akik a harcot folytatnák – az utolsó ukránig… – hangzott el.

Továbbra is feszültség érződik a német–ukrán kapcsolatokban. Noha már a hírek szerint a frontvonalban vannak a háború ukrán oldalon legkorszerűbb fegyverei, a német gyártmányú páncélozott önjáró nehéz tarackok (PzH 2000-esek), de Kijev továbbra is várja a német fegyvereket, harckocsikat. Nem örültek a német védelmi miniszter bejelentésének, hogy Ukrajna nem kap Fuchs-mintájú német kétéltű páncélozott csapatszállító járműveket, amelyekből legalább 200-at szállítottak volna.

A berlini média már nyíltan felveti: mikor hívják vissza posztjáról Andrij Melnik ukrán nagykövetet, aki provokatív véleménynyilvánításaival egyre ellenszenvesebbé válik? Melnik legújabb, a lengyeleket, zsidókat lemészároló, a második világháborúban a német megszállókkal együttműködő ukrán nacionalista Banderát méltató megjegyzései végképp kiverték a biztosítékot sok német fejében. Mellesleg Lengyelországban sem örültek Bandera Berlinből jövő méltatásának – amelytől még a kijevi külügyminisztérium is elhatárolódott, sajátos érveléssel: Melnik nagykövet a „magánvéleményét” hangoztatta nyilvánosan a német médiában.

Nyugat-Európában, mindenekelőtt Németországban tovább súlyosbodik az oroszországi gázellátás radikális csökkenésével, kiesésével összefüggésben az energiakrízis. A berlini vezetés sorozatosan vezeti vissza az áramtermelésbe a leginkább környezetszennyező szénfűtéses villamos erőműveket. Az Európai Parlament meglepetést keltő döntésével zölddé minősítette az eddig környezetszennyezőnek tartott földgázt és atomenergiát.

A földgáz „rehabilitációja” Ukrajnában kedvezőtlen visszhangra talált, attól tartanak, hogy az EU lazít a Moszkva szigorú megbüntetésére, az oroszországi földgáz gyors kiszorítására épülő politikáján. Viszont az atomenergia szalonképessé tétele javítja az ukrán javaslat elfogadásának esélyét, hogy a kelet-európai ország hatalmas nukleáriserőmű-potenciálját kihasználva „atomáramot” exportáljon a rászoruló Nyugat-Európába. Amire valószínűleg a háború lezárultával kerülhetne sor, noha, mint kijevi források állítják, a hmelnyickiji atomerőmű két reaktorát már rákötötték az egységes európai elektromosáram-hálózatra, az UCTE-re, amelynek tagja Magyarország is.

Ukrajna és Európa legnagyobb atomerőművét Zaporizzsjában (hat reaktor működik benne) az oroszok ellenőrzik, és a harcok térségében van az ország második legnagyobb, Nyikolajevszk melletti erőműve is. Így a kijevi kormány ellenőrzése alatt az atomenergiával való áramtermelési kapacitás legfeljebb 35-40 százaléka lehet. Két erőmű van kormánykézben, a nyugat-ukrajnai Rivnei (négy működő energiablokkal) és a Hmelnyickijben két reaktorral üzemelő erőmű. Ez utóbbit a tavaly ősszel az amerikai Westinghouse céggel kötött megállapodás szerint két amerikai reaktorral bővítenék. Jelenleg valamennyi működő ukrán atomreaktor szovjet-orosz tervezésű-építésű.