Spanyolország is különadó kivetését tervezi

Ideiglenes jelleggel különadó kivetését tervezi a spanyol kormány a bankokra és az energiacégekre, hogy növelje a költségvetés bevételeit, és mérsékelje az ukrajnai háború és az infláció hatásait – jelentette be kedden Pedro Sánchez spanyol kormányfő. Hangsúlyozta: az infláció a legnagyobb kihívás Spanyolország számára, a spanyol gazdaság legsúlyosabb betegsége, amely mindenkit elszegényít, különösképpen a legkiszolgáltatottabbakat. „Ez a kormány nem fogja eltűrni, hogy egyes cégek megszedjék magukat a válságon” – szögezte le a madridi parlamentben a spanyol kormányfő. A bankoknak két éven át kell majd különadót fizetniük, amitől évente 1,5 milliárd euró bevételt remél a kabinet. A spanyol kormányfő szerint a bankoknak előnye származik az emelkedő kamatszintből, ezért hozzá kell járulniuk a költségvetéshez. Elemzők szerint viszont a bankokra már most is jókora nyomás nehezedik a kedvezőtlen növekedési kilátások miatt, és korántsem biztos, hogy az emelkedő kamatszint miatt a bevételeik a várt mértékben nőnek.

A bejelentés hatása a spanyol bankokra azonnali volt, mert erre senki nem számított, és hideg zuhanykét érte az egész szektort – mondta Nuria Álvarez, a Renta 4 brókercég elemzője a Reuters hírügynökségnek.

Az energiaszolgáltatók esetében az adót a nyereség után kell majd fizetni, és a kormány várakozásai szerint ebből évente kétmilliárd euró folyik majd be az államkasszába. Sánchez egyéb gazdasági intézkedéseket is bejelentett, melyek célja a spanyolokra nehezedő anyagi terhek könnyítése, a többi között a kormány növelni tervezi a közlekedési szektor támogatását. Ennek keretében ingyenes elővárosi vonatjegyeket biztosítanak az embereknek az év végéig. Emellett a diákok ösztöndíját is megemelik száz euróval.

A bejelentést követően a két legnagyobb spanyol pénzintézet, a Santander és a BBVA részvényeinek árfolyama több mint 5 százalékot esett. Még jobban elbánt a piac a Banco Sabadell és a CaixaBank papírjaival, az előbbi részvényei mintegy 12, az utóbbié csaknem 10 százalékot veszítettek értékükből. Spanyolországban júniusban 10,2 százalékos volt a pénzromlás, csaknem négy évtizede a legmagasabb. Válaszul a spanyol kormány korábban több olyan intézkedést hozott, amelyek a költségvetés kiadási oldalát érintették: üzemanyagár-támogatást vezettek be, csökkentették az elektromos áram forgalmi adóját és megemelték a nyugdíjakat.