A nagy-britanniai törvényhozás hétfőn jóváhagyta a brit északi-tengeri olaj- és gázkitermelőkre kivetett 25 százalékos extraprofitadót, amely a kormány szerint egy év alatt 5 milliárd fontot (mintegy 2400 milliárd forint) fog hozzátenni a költségvetéshez – számolt be a Reuters.
Az extraprofitadó az olaj- és a gázárak megugrásából származó nyereséget célozza majd, hiszen a világjárvány miatti lezárások megszűnése, valamint az orosz–ukrán háború kitörésével összefüggő globális bizonytalanságok miatt az energiakereslet jócskán megugrott, és az árak is nagyot nőttek.
A törvényjavaslat hivatalosan még nem emelkedett jogerőre, ugyanis még át kell mennie a Lordok Háza néven ismert felsőházon is. Ott ugyan módosíthatják a törvényjavaslatot, de nagyon ritkán próbálják megakadályozni a törvényalkotást.
Az extraprofitadó tervét először május 26-án jelentette be a konzervatív kormány, ám akkor az olaj- és gázipari vállalatok kritikával fogadták, arra hivatkozva, hogy csökkentené a beruházásokat és a hazai termelést.
A kormány egyúttal beruházásösztönzést is tervez – ami azt jelentené, hogy a cégek 91 penny adókedvezményt kaphatnak minden egyes font után, amelyet új olaj- és gázkitermelésre költenek –, hogy ezzel erősítse az energiabiztonságot.
A javaslat a 2025-ös végdátumot írja elő, és lehetővé tenné a cégek számára, hogy az adóval szemben beszámítsák a régi mezők leszerelésének és a kitermelőmezők villamosításának költségeit.
Klímaaktivisták és ellenzéki politikusok élesen bírálták a törvénytervezetben ismertetett ösztönzőmechanizmust, mivel álláspontjuk szerint nem nyújt adókedvezményt a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó beruházások számára.
A villamosenergia-ágazat egyelőre megúszta az extraprofitadót. Boris Johnson leköszönő brit miniszterelnök szóvivője hétfőn úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy Johnson a távozásáig hátralévő időben nem tervezi kibővíteni az adónemet a szektorra.
