A Bécsi Városháza, az AKH kórház, a Bécsi Egyetem, a Julius Meinl üzlete a Grabenen, a Palais Kempinski szálloda és többszáz magánlakás is távhűtést használ az osztrák fővárosban, hogy környezetbarát módon hűtse a helyiségeit. A hagyományos klimatizáláshoz képest ez a hűtési forma ugyanis 70 százalékkal kevesebb energiát igényel és 50 százalékkal alacsonyabb a szén-dioxid kibocsátása.
Ráadásul a távhűtésnek köszönhetően kevesebb klímaberendezés fújja a meleget az amúgy is forró utcákra, működtetéséhez pedig – áram mellett – hulladékhőt is fel lehet használni.
Hogyan működik a távhűtés?
A távhűtő központokban nagy teljesítményű, rendkívül hatékony berendezésekkel 5-6 Celsius-fokosra hűtött vizet csővezetéken keresztül juttatják el a fogyasztókhoz, ahol az az épület saját hűtési rendszerébe kerül. A hideg víz felveszi az épület hőjét és elvezeti. Az így átmelegedett vizet ismét központilag hűtik vissza folyók vizével vagy a távfűtési hálózaton keresztül.
Az osztrák fővárosban jelenleg 24 kilométer a távhűtési hálózat hossza, összesen 180 épület csatlakozik rá, de évente 10-15 százalékkal emelkedik az ügyfelek száma.
A bécsi távhűtésért az osztrák főváros energiaszolgáltatója, a Wien Energie felel. A közműcégnek jelenleg 21 hűtőközpontja van.
Az egyik legnagyobb ilyen távhűtőközpont a Schottenrigen található, ez például 2022. július 21-én, az év egyik legforróbb napján 150 megawattórányi hideget termelt.
Az elmúlt héten az osztrák főváros távhűtési igénye az azt megelőző héthez képest mintegy harmadával nőtt.
A Wien Energie célja, hogy 2030-ra a mostani 200 megawattról 350 megawattra bővítse a távhűtési kapacitását, a hálózat hosszát pedig megduplázza – 2025-re szeretné a Ringen belül befejezni a hálózat kiépítését.
A Wien Energie 2027-ig összesen 90 millió eurót fordít a távhűtési hálózat fejlesztésére.
Az osztrák főváros távhűtési rendszere idén ünnepli tizenötödik születésnapját.
