A svéd lakásárak a múlt hónapban tovább mérséklődtek, júliusban a HOX Sweden lakásárindexe 2,9 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest – írja a Bloomberg. A jelenség hátterében a megélhetési költségek emelkedése áll, ami felboríthatja Európa egyik legdinamikusabb ingatlanpiacát.
A visszaesés korrekciónak tűnik, ám sokan attól tartanak, hogy ingatlanpiaci összeomlássá gyorsulhat. Az árak a pénzügyi válság óta júniusban estek a legnagyobb mértékben. Ugyanakkor az adatok biztató jeleket is mutatnak, a többi között az ország legnépesebb városában, Stockholmban bekövetkezett stabilizálódást.
A fővárosban a lakásárak június második felében érték el a mélypontot, és augusztus első két hetében 1,4 százalékkal emelkedtek a teljes júliusi hónaphoz képest. Ugyan három hét múlva választások lesznek a skandináv országban, azonban a lakásárak kérdése nem szerepel az elsődleges témák között.
A választókat és a politikusokat jobban aggasztják a rekordszintre emelkedő energiaárak és a bevándorló hátterű bandák által elkövetett fegyveres bűncselekmények.
Gustav Helgesson, a Nordea Bank elemzője szerint korai lenne bármilyen következtetést levonni a stockholmi fellendüléséről.
„Nem lennénk meglepve, ha az árak átmenetileg kiegyenlítődnének Stockholmban, mivel a csökkenés különösen drámai volt a régióban, de a kamatlábak további emelkedése az év folyamán tovább hűti a keresletet” – fejtette ki Helgesson. Az elemző szerint az ingatlanpiaci visszaesés gyorsabb és nagyobb mértékű volt, mint amire számítottak.
Bár továbbra is nehéz megítélni, hogy az árcsökkenés meddig mehet el, a zuhanás kockázatát enyhíti Svédország foglalkoztatási rátája és a lakáshiány.
A foglalkoztatási ráta a második legmagasabb az Európai Unióban. A lakáshiány kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a svéd Nemzeti Lakásügyi Hivatal felmérése szerint a skandináv ország 290 településéből 204-ben tapasztalható lakáshiány. Helgesson arra számít, hogy az árak 2023 végéig szerény 10 százalékkal csökkennek, bár elismeri, hogy vannak kockázatok.
A lakáspiaccal kapcsolatban egyelőre az a fő aggodalom, hogy a háztartások vásárlóereje tovább csökken, mivel a jelzáloghitelek kamatfizetési költségei emelkednek. Ehhez kapcsolódik, hogy a fogyasztási cikkek árai az elmúlt harminc évben a legnagyobb mértékben ugrottak meg az északi országban.
A svéd központi bank (Sveriges Riksbank) az inflációra úgy reagál, hogy megdrágítja a hitelfelvételt, és a jövő hónap elején tartandó ülésén a Riksbank várhatóan megduplázza irányadó kamatlábát másfél százalékra.
Eközben az ingatlanügynökök több lakástranzakciót várnak az elkövetkező hónapokban, ami világosabb képet adhat arról, hogy merre tart a piac. „Fontos lesz a piac alakulása, ahogy a nyár után ismét felélénkül az aktivitás” – mondta Erik Olsson ingatlanügynök, aki bizakodóan tekint a jövőbe.
