Sorra kényszerülnek az európai országok az energiahasználat korlátozására: a leggyorsabban Spanyolországban kellett lépni. Pedro Sanchez kormányfő már a múlt héten elrendelte, hogy a hőhullám ellenére egyetlen vállalkozás sem hűtheti a telephelyét, 27 fok alá, illetve télen sem fűthetik fel 19 fok fölé az ingatlanokat. Emellett a jövő év novemberéig érvényes jogszabály korlátozza a műemlékek kivilágítását, valamint az üzleteknek is megtiltja, hogy este 10 után kivilágítsák az ablakaikat. A szigor azonban ennél is nagyobb, ugyanis a boltokban elektromos kijelzőn mindenki számára jó látható helyre ki kell írni az éppen aktuális belső hőmérsékletet. A kórházak mentesülnek minden korlátozás alól.
Mindenki lépéskényszerben van
Spanyolország – hasonlóan a többi uniós országhoz – kényszerhelyzetbe került, miután Brüsszel az energiafelhasználás 15 százalékos csökkentéséről döntött, ugyanis a politikusok attól tartanak, hogy előbb-utóbb teljesen leállnak az orosz gázszállítások. A berlini önkormányzat 10 százalékkal visszafogja az energiafelhasználását, már leállította a látnivalók díszkivilágítását, így a turisták csak nappal élvezhetik a Brandenburgi kapu vagy a Győzelmi oszlop látványát. Olaszország és Görögország a spanyolokhoz hasonlóan 27 fokos határt vezetett be a középületek légkondicionálására, Párizs pedig 150 eurós pénzbírsággal sújtja azokat a cégeket, amelyek légkondi közben nyitva hagyják az ablakokat.
Az időjárás sem segít
A gondokat tetézi a hetek óta tartó meleg, száraz időjárás. Emellett a folyók alacsony vízállása is nagy probléma, ugyanis ilyen kicsi vízhozam mellett a német vízerőművek sem tudnak elégséges mennyiségű energiát termelni, illetve az atomerőművek hűtése is nehezen megoldható, elsősorban Franciaországban. Persze a nyár után is rendkívüli intézkedésekre lehet számítani, a fűtés legalább akkora gond lesz – mondta a Bloomberg munkatársa, Javier Blas. Úgy véli, Párizsban lehet a legnagyobb az áramszünetek kockázata, így már a hideg idő beállta előtt megtiltották a kávézók teraszainak fűtését. Berlinben visszatérő téma a közhivatalok téli hőmérsékletének mérséklése, és a nyilvános uszodák vízhőmérsékletének csökkentése is. Emellett a közmunkások munkabeosztását is újragondolhatják, az új rendszer jobban alkalmazkodna a nappali órákhoz.
Tiltakozó politikusok
Kisebb belpolitikai vita kerekedett ki Németországban a spórolási lehetőségekből, ugyanis Jens Spahn, a kereszténydemokraták elnökhelyettese szerint a kormány túlzásba esik, és az intézkedések miatt zuhanni fog a lakosság életszínvonala. A gyorsan, határozottan lépő Spanyolország viszonylag kedvező helyzetben van: a legtöbb európai államnál kevésbé függ az orosz gáztól, így Brüsszel az előírt 15 százalékos csökkentés felét, 7 százalékot kéri az ibériai országtól. De még ezt a szintet sem fogadja el Madrid állam elnöke. Isabel Díaz Ayuso, a Twitteren kijelentette, hogy nem fogja betartani az épületek megvilágítására vonatkozó szabályokat, mert az bizonytalanságot generál, elriasztja a turistákat és sötétséget, szegénységet, szomorúságot hoz, ami nagy fenyegetés egy olyan kultúrában, ahol 22 órakor kezdődik a vacsoraidő. A vitát az is szíthatja, hogy Madridban nyáron a legmagasabb hőmérséklet elérte a 43 fokot, ami Spanyolországban is magasnak számít, csak július első két hetében hatszázan haltak meg a hőség miatt. Ugyanakkor a jellemzően alacsony spanyolországi páratartalom, a száraz levegő enyhén csökkenti a hőérzetet, illetve az ottani építési szabályok is szigorú szigetelési szabályokat írnak elő. A hőségriadó-rendszert is a környezethez igazították, az északi La Coruna kikötővárosban a figyelmeztetési határ 26 fok, míg Dél-Córdobában 40.
Erősödik a klímacsapda is
A klímaberendezések szintén jelentősen hozzájárulnak a városi hősziget jelenséghez, ugyanis minél nagyobb teljesítményen használják őket, annál erősebben fújják kifelé a meleg levegőt. Így tehát minél melegebb van, annál jobban fűtik az egyébként hűtésre használt eszközök a külső területet, sok esetben városi sikátorokat, szűk utcákat, ahol a természetes szellőzés sem működik hatékonyan. A spanyol szakszervezetek – miután egy 60 éves utcai takarító júliusban munkavégzés közben kapott hőgutát és hunyt el – a hőséget foglalkoztatási veszélyként ismertetnék el a törvényhozókkal. Erre eddig nem került sor, de a délutáni takarítási műszakokat estére helyezték át.
Éljen a szieszta!
A döntéshozók az extrém időjárás miatt újragondolhatják a munkabeosztásokat azokon a területeken is, ahol eddig a délutáni pihenő nem volt szokás. Spanyolországban az utóbbi években is sok munkakörben elfogadott volt a délutáni pihenő, de most már a német szakszervezetek is harcolnak azért, hogy az építkezéseken dolgozóknak ne kelljen délután munkát végezniük a megváltozott körülmények miatt.
Érdekesség, hogy miközben Európa igyekszik feltekerni a termosztátokat, és így spórolni a nyári energiafogyasztáson, addig a légkondicionálás őshazájának számító Egyesült Államokban a háztartások csaknem fele 21–23 fok közé állítja be a klímát.
