Az Európában irányadó holland TTF gáztőzsdén újabb 13 százalékkal megugrott hétfőn a gáz ára, amely pénteken elérte a 244,55 eurót megawattóránként, és az emelkedés immár ötödik hete folyamatos. Augusztus 31-én ugyanis a Gazprom ismét leállítja az Északi Áramlat–1 vezetéket karbantartásra hivatkozva, és a júliusihoz hasonlóan Európában attól tartanak, hogy a szállítást nem indítják újra a munkálatok befejezése után.
„Akár igaz az érvelés, akár nem, az eredmény az európai gázpiac további szűkülése, amelynek egyensúlyba kerüléséhez a kereslet visszafogása szükséges. A piac figyelmen kívül hagyhatja a Gazprom kommentárját, és elkezdheti mérlegelni, hogy a gázvezeték esetleg nem áll újra üzembe, vagy legalábbis bármilyen ok miatt késhet az újraindítása” – mondta ezzel kapcsolatban a Bloombergnek Biraj Borkhataria, az RBC Capital Markets elemzője.
A csövön eddig is csak a korábban megszokott mennyiség húsz százaléka érkezett, és Németország figyelmeztetett, hogy Moszkva tovább mérsékelheti az ellátást.
„Nagyon kritikus tél elé nézünk. Számítanunk kell arra, hogy Putyin tovább csökkenti a gázszállítást” – nyilatkozta Robert Habeck gazdasági miniszter a ZDF közszolgálati televíziónak, de hozzátette, Németországnak jó esélye van arra, hogy átvészeli a telet anélkül, hogy drasztikus intézkedésekre kényszerülne.
Berlin az orosz gáz legnagyobb európai fogyasztója, és az ukrajnai háború kirobbanása óta keresi az alternatív forrásokat, de nem valószínű, hogy képes teljes mértékben helyettesíteni az orosz importot. A CNN elemzésében felvetette, hogy a korlátozott mértékben rendelkezésre álló energia, az emelkedő élelmiszerárak és a nagyon is valós veszélye megrendítheti azt az egységet, amellyel Európa eddig reagált az orosz agresszióra.
Az orosz energiahordozók közül az olajra és a szénre is van kereslet Európán kívül. Moszkva maradt júliusban, egymást követő harmadik hónapja Kína legnagyobb olajbeszállítója. Vezetékeken és tankereken 7,15 millió tonnát importáltak, 7,6 százalékkal többet, mint tavaly júliusban. Ez napi 1,68 millió hordót jelent, ami jelentős visszaesés a májusi, rekordot jelentő, majdnem kétmillióhoz képest. Ezt magyarázhatja, hogy a teljes kínai olajimport éves bázison 9,5 százalékkal csökkent a múlt hónapban, mivel a hazai kereslet lassabban nő a vártnál.
Az orosz szén behozatala viszont éves bázison 14 százalékkal, ötéves csúcsra ugrott: a pekingi vámhivatal adatai szerint júliusban 7,42 millió tonnát vásároltak belőle.
Törökország is kihasználja a nyugati szankciók nyújtotta lehetőséget, és rohamléptekkel bővíti a kétoldalú kereskedelmi forgalmat Oroszországgal. Az országba irányuló orosz olajimport a Refinitiv Eiokon adatai szerint megduplázódott az idén, meghaladja a napi 200 ezer hordót, miközben tavaly ugyanebben az időszakban csak 98 ezer volt.
A két legnagyobb finomító, a Tupras és az azerbajdzsáni SOCAR-hoz tartozó STAR egyre inkább átáll az uráli és szibériai könnyű fajtára, miközben csökkenti a beszerzéseit az északi-tengeri, iraki és észak-afrikai fajtákból.
„A török finomítók számára nyilvánvaló volt a választás, mivel a kormány nem korlátozza az orosz olajvásárlást” – mondta a Reutersnek egy a mediterrán olajpiacon tevékenykedő, ám a neve elhallgatását kérő kereskedő, aki hangsúlyozta, hogy mivel az oroszok diszkontáron kínálják az uráli olajat, a jó árrés támogatja a török finomítók nyereségét.
A japánok hamarosan döntenek SzahalinrólA japán Mitsui nemsokára meghozza a végső döntést arról, hogy kéri-e a csatlakozását a Szahalin–2 cseppfolyósított gázt (LNG) kitermelő új vállalathoz, számolt be a Nikkei, források megnevezése nélkül. Az orosz céget augusztus 5-én jegyezték be, a Gazprom megtartotta benne a korábbi 50 százalék plusz egy részvénytulajdonát. A korábbi külföldi részvényeseknek egy hónapjuk van a döntésre. A Mitsui és a Mitsubishi 22,5 százalékot birtokolt, és utóbbi még fontolgatja, hogy csatlakozzon-e a projekthez, míg az Exxon korábban közölte, hogy eladja a részesedését. Dönteni azonban Moszkva fog. |
