A Szahalin-1 és Szahalin-2 olaj-, illetve gázprojektet az 1990-es években indították külföldi befektetőkkel, akiktől Moszkva most igyekszik megszabadulni a nyugati szankciókra válaszul. Vlagyimir Putyin egy hónapja aláírt egy rendeletet, amely egy új állami vállalattal váltja fel a cseppfolyósított földgázt (LNG) termelő Sakhalin Energyt. Most megszületett az újabb döntés, amelynek értelmében
az új cégben a Gazprom valamivel 50 százalék feletti részesedést kap.
Az új szervezetet Szahalin szigetén, Juzsno-Szahalinszkban jegyzik be. A Szahalin-2 LNG-üzem 60 kilométerre délre van a várostól.
Ezzel a korábbi ígéreteknek megfelelően megmaradt az orosz cég tulajdonrésze, hiszen a Sakhalin Energyben is a részvények fele plusz egy darab volt az övék. A részvények maradék 49,99 százaléka az új cég tulajdonában marad, egészen addig, amíg a Szahalin-2 meglévő részvényesei nem jelentkeznek a részesedésükért, amit egy hónapon belül, azaz szeptember elejéig meg kell tenniük, dönteni pedig Moszkva fog.
Ha nem jelentkeznek, akkor a maradék csomagot a kormány felértékeli, és eladja egy orosz vállalatnak.
A Royal Dutch Shell az eredeti cégben 27,5 százalékos részesedéssel rendelkezett, a japán Mitsui 12,5, a Mitsubishi 10 százalékot birtokolt. A két utóbbi érintett már a hét elején 217,7 milliárd jennel csökkentette a Szahalin-2 LNG-projektben lévő részesedésének értékét az állami beavatkozás miatt – emlékeztetett a Reuters. (Egy jen 2,9 forint.)
A tokiói kormány mindenesetre csütörtökön megismételte: szeretné, hogy a japán vállalatok megtartsák a részesedésüket. „A Szahalin-2 projekt rendkívül fontos Japán stabil energiaellátása szempontjából” – erősítette meg újságírók előtt Koicsi Hagiuda ipari miniszter, hozzátéve, hogy a kabinet vizsgálja még a részleteket. Ezt teszi a két érintett japán vállalat is, és közölték, hogy a moszkvai döntésre a kormánnyal és egymással együttműködve készülnek reagálni.
Japán az országban felhasznált LNG mintegy 10 százalékát importálja Oroszországból, főként a Szahalin-2-ből.
A Shell már korábban bejelentette, hogy kivonul a projektből, és vevőket keresett a részesedésére. „Továbbra is azon dolgozunk, hogy olyan elfogadható megállapodást találjunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a vonatkozó jogi követelményeknek és a projektmegállapodásoknak megfelelően kivonuljunk a Sakhalin Energyben lévő részesedésünkből" – reagált a cég szóvivője a Reutersnek.
Fokozódik az orosz nyomás a Szahalin-1 olajmező amerikai működtetőjére, az Exxonra is. Csütörtökön a Rosznyefty az Exxont okolta amiatt, hogy csökken a mezőn a kitermelés. Az orosz vállalat szerint május 6. óta egyetlen tanker sem hagyta el a terminált, és a mező május közepe óta szinte egyáltalán nem hoz felszínre olajat. Azt nem közölték, mekkora most, ha van egyáltalán, de
a múlt hónapban azt állították, hogy a szankciók miatt napi tízezer hordóra esett vissza a kitermelés.
A vád válasz lehet az amerikai energiaipari nagyvállalat szerdai bejelentésére, amely szerint folyamatban van a Szahalin-1 olaj- és gázprojektben lévő 30 százalékos részesedésének átruházása „egy másik félre”, amelyet nem nevezett meg.
