A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 4,8 százalékra emelte az idei román gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát a júniusban jelzett 3,5-4,5 százalékról – közölte a román pénzügyminisztérium.
A szaktárca közleményben emlékeztetett, hogy az év elején, az orosz–ukrán háború kitörése után még mérsékelt, 2,2 százalékos román gazdasági növekedéssel számolt az IMF. Ez volt akkor a kiindulópont, azóta fokozatosan emelték a várakozást. Az Európai Bizottság a nyári időközi gazdasági előrejelzésében a korábban várt 2,6 százalékról 3,9 százalékra emelte az idei előrejelzését. Az első fél évben 5,8 százalékkal bővült a gazdaság éves összevetésben.
Könnyen lehet, hogy az IMF után sorra érkeznek a frissített prognózisok. A korábbi hetekben kiadott előrejelzések közül a legpesszimistább a Világbanké, 2,9 százalékos GDP-növekedési prognózissal, a sor másik végén eddig a JPMorgan szakértői álltak, ők 4,2 százalékos növekedést jeleznek elő.
Amit számos szakértő kiemelt: több jel is a mezőgazdasági termelés erős visszaesésére utal (Romániát is évtizedek óta nem látott aszály sújtotta), emiatt pedig megtorpanhat az ország kibocsátása a harmadik negyedévben. Akárhogy is alakul, valószínűleg még az idei adatokkal együtt is elmondható lesz, hogy
a világjárvány kitörése óta a közép- és kelet-európai régió nagyobb országai közül Románia teljesít a legjobban,
,bár a jövő évi prognózisok szerényebb, 2,9 százalékos bővülést jeleznek előre.
Hogy miért lett több szempontból is éllovas a román gazdaság, azt egyéb adatok is alátámasztják: a közvetlen külföldi tőkebefektetések összege például közel 44 százalékkal múlta felül az év első felében a 2021-es bázist.
2023-ban azonban több kockázattal kell szembenézniük a román gazdaságpolitika irányítóinak, a várakozások szerint nőhet a külkereskedelmi hiány, jó hír viszont, hogy a növekedés fő hajtóereje a beruházás és a lakossági fogyasztás marad. Igaz, az utóbbival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy ha az tartósan a két számjegyű tartományban marad, az megmutatkozhat a vásárlóerő romlásában. (Augusztusban éves összevetésben 15,1 százalékkal nőtt a fogyasztói árindex.)
A prognózisok szerint a munkaerőpiaci kilátások kedvezők, vagyis a romániai munkakeresők könnyen elhelyezkedhetnek, s továbbra is érvényben maradnak a kormány által áprilisban bejelentett, a kiszolgáltatott háztartásoknak nyújtott támogató intézkedések. Az inflációval párhuzamosan a kamatkörnyezet is emelkedik Romániában: a viszont alacsonyabb, csak 5,5 százalék.
Egyébként a romániai (hitel)kamatkörnyezet még nem annyira magas, hogy visszafogja a vállalati beruházásokat és a háztartások fogyasztását, ráadásul ezt a negatív hatást bőven ellensúlyozzák majd az uniós helyreállítási alapokból finanszírozott beruházások. Az ország külkereskedelmi kilátásai, hasonlóan más országokéhoz, romlottak, az eddig látottak alapján inkább az dinamikája csökkenhet, az importé kevésbé. Romániában sem tetőzött még az infláció, a vállalati szektor számos cége ősszel újítja meg az éves villamosenergia- és gázszerződését, ez pedig a várakozások szerint újabb lendületet adhat az inflációnak.
Az infláció tetőzését 2023 áprilisára várják a szakemberek.
