Kína 8,3 milliárd dollárt költött augusztusban az orosz energiatermékekre, így a világ legfőbb importőre tovább növeli a Moszkvától való energiafüggőségét a nyersolaj, az olajtermékek, a gáz és a szén behozatala terén – írta a Bloomberg.

A kínai vámhatóság keddi adatai szerint az augusztusi energiaimport 68 százalékkal volt magasabb az egy évvel ezelőttihez képest, amelyet jelentősen megdobott a rekordmennyiségű szénbehozatal. 

 

Az orosz–ukrán háború kezdete óta eltelt hat hónap alatt Kína közel 44 milliárd dollárt költött az energiaimportra, ami 74 százalékos növekedés az előző évhez képest.

 

Bár az értékét a háború okozta globális energiaár-emelkedés megnövelte, Kína mégis nagyobb mennyiséget kaphat – olykor kedvezményes áron – stratégiai szövetségesétől. Oroszországnak vevőt kell találnia az exportjára, amelyet a világ nagy része jelenleg elutasít az érvényben lévő szankciók miatt. Kína annak ellenére költ többet energiabehozatalra, hogy átlagosan gyengébb volt az idei igénye, mivel a keresletet visszafogja a lassulása és a zéró Covid-stratégia.

Two,Businessman,Shake,Hands,,China,And,Russia,,Partnership,Concept two businessman shake hands, china and russia, partnership concept two businessman shake hands, china and russia, partnership concept
Fotó: Shutterstock

A Kínába irányuló orosz olajkivitel a júliusi 7,15 millió és az egy évvel ezelőtti 6,53 millió tonnáról 8,34 millióra emelkedett augusztusban. 

Oroszország a következő hónapokban valószínűleg még több nyersolajat és terméket szállít Kínába a szankciók szigorítása miatt.

A kínai szénimport új csúcsot döntött: 8,5 millió tonnányi hozatott be Oroszországból, ami 57 százalékos növekedés az előző évhez képest, az acéliparnak szánt kokszszén mennyisége pedig 1,9 millió tonna volt. A cseppfolyósított földgáz vásárlása 671 ezer tonnára emelkedett, ami 2020 óta a legnagyobb mennyiség, és 37 százalékkal több az egy esztendővel ezelőttihez képest. Mindezek nem tartalmazzák a csővezetéken keresztüli behozatalt, amelyet a vámhatóságok az év eleje óta nem jelentettek, pedig az a kínai üzemanyagimport fő csatornája.

Egyéb árucikkek közül

  • a finomított réz behozatala 25 százalékkal 33 140 tonnára ugrott az előző évhez képest,
  • a finomított nikkel importja 245 százalékkal, 5133 tonnára nőtt,
  • a finomított alumínium behozatala 63 százalékkal, 41 978 tonnára emelkedett,
  • a palládiumimport 447 százalékkal, 861 kilogrammra növekedett,
  • az aranybehozatal az előző havi rekordhoz képest 263,5 kilogrammra esett vissza,
  • a búzaimport 31 százalékkal, 1968 tonnára csökkent.